Piaci finanszírozást keres Isztambul
A Deutsche Bank siet Isztambul segítségére: 121 millió dollárnyi célzott hitellel járul hozzá a város két éve futó metróépítéséhez. Törökország legnagyobb városának égető szüksége van a finanszírozásra, mivel a választások után ellenzéki kézbe került, és a kormányzat elvágta a pénzügyi forrásoktól. A német hitelintézet finanszírozása ideig-óráig segít az adósságokban úszó önkormányzaton, de hosszabb távon ennél is jóval több pénzre lesz szüksége. Isztambul konszolidált adóssága megtriplázódhatott 2014 óta: 2018 végén még 20 milliárd líra volt, de ma már 28 milliárd lírára, nagyjából 4,9 milliárd dollárra rúg, miközben a város egész éves költségvetése csak 3,5 milliárd dollár.
Ekrem Imamoglu ellenzéki polgármester e hónapban Londonban járt, hogy befektetőket keressen: városa gigászi kötvénykibocsátásra készül. Török önkormányzati források szerint mintegy 500 millió dollárnyi tőkére van szüksége a városnak hat infrastrukturális beruházáshoz, ekkora lehet a kötvénykibocsátás is. Törökország legnépesebb városának polgármestere egy interjúban megerősítette: az állami pénzből gazdálkodó hitelezők nem állnak szóba Isztambullal, csak külföldi bankokkal és egyes kisebb, magánkézben lévő török bankkal tárgyalhatnak. Iparági források szerint azonban egyelőre csak a befektetőkkel tárgyalnak, Imamoglu még egy bankot sem kért fel. A helyzetet bonyolítja, hogy a kibocsátáshoz nemcsak a fővárosi önkormányzat jóváhagyása, hanem a Berat Albayrak, Recep Tayyip Erdogan államfő veje által vezetett Pénzügyminisztérium támogatása is szükséges. Imamoglu úgy nyilatkozott: bízik a tárcavezető helyeslésében. Ha ez elmarad, még mindig ott van a további hitelfelvétel lehetősége. Ezt azonban nehezíti, hogy a főváros a nagy hitelminősítőknél a bóvlikategóriában van: a Moody’snál négy, a Fitchnél három szinttel van a befektetésre ajánlott kategóriától, mindkettőnél negatív kilátással. A város eladósodottságához nemcsak a kiegyensúlyozatlan fiskális politika, hanem a kormánypárt megmagyarázhatatlan költekezése is hozzájárult. Az új polgármester nemrég közzétette: az isztambuli önkormányzat az elmúlt két évben csaknem 150 millió dollárnyi lírát adományozott kormányközeli alapítványoknak és civil szervezeteknek mindenféle ok nélkül. Imamoglu december 23-ra ígért tájékoztatást arról, hogyan tervezi egyensúlyba hozni a város költségvetését.
Az önkormányzati kötvénykibocsátások elég ritkák Törökországban. Ankara ötször élt a lehetőséggel 1990 és 1992 között, akkor is német márkában és japán jenben denominált kötvényeket bocsátottak ki, azóta viszont nem is került szóba a téma. Isztambul már 27 éve nem adott el adósságpapírokat. A város 2001-ben a fizetési nehézségek elől menekülve próbálkozott utoljára hasonlóval, 200 millió dolláros kibocsátást terveztek, de a pénzügyi válság elmosta a terveket. A mostani lépésnek nemcsak gazdasági jelentősége van: nagyban befolyásolhatja majd Ekrem Imamoglu politikai karrierjét is, akit már Erdogan ellenfeleként látnak a 2023-as elnökválasztáson.
Az üzletemberből lett politikusnak amúgy is van tapasztalata benne, hogyan kell menekülni Erdogan szorításából. A márciusi választáson Imamoglu rendkívül szűk többséggel győzött, de akkor csalásra hivatkozva megsemmisítették a végeredményt. A megismételt választáson Imamoglu pártja már csaknem 10 százalékponttal nyert, kevés helyet hagyva a reklamációnak.
