Számos bizonytalanság lengi körül az arany árfolyamának sorsát. A legkeresettebb nemesfém jegyzése még szeptember elején futott hatéves csúcsra, unciánként 1560 dollár fölé, azóta azonban már 5,5 százalékot esett. Az 1475 dolláros szint, amely az ősz folyamán sokáig támaszként funkcionált, e hónapban már ellenállás, amiről többször is visszapattant a jegyzés.
Az enyhe, de megszakítatlan őszi lejtmenet hátterében több tényező állhat: megváltoztak a kamatpálya-várakozások, történelmi csúcsra pörgött több vezető részvényindex, a vámháborús tárgyalások terén pozitív fejlemények voltak, és van Brexit-szerződés is, bár még nem ratifikálták. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyértelmű: a piaci adatok szerint bár kissé csökkent az arany árfolyamának emelkedésére számító befektetői várakozás, de a legtöbb kereskedő bízik a bikapiac folytatásában.
Az Amerikai Határidős Árutőzsde-felügyelet (CFTC) adatai szerint a november 15-ig tartó héten az arany árfolyamának emelkedésére nyitott nettó pozíciók száma 267 ezer volt. Ez ugyan enyhe csökkenés a szeptember végi éves rekord óta – ami 312 ezer kontraktus volt –, de jól tükrözi a befektetői várakozást. A hedge fundok kicsit nagyobb arányban építették le szeptember óta a long pozícióikat, de összességében ők is emelkedésre spekulálnak.
A legtöbb elemző szerint az arany hosszú távú technikai képe is bizakodásra ad okot: ugyan idén éves mélypontra, 1400 dollárig eshet az árfolyam, jövőre akár 1600 dollárig is emelkedhet egy uncia ára. Árupiaci szakértők úgy vélik, hogy a nagy jegybankok aranyvásárlásai, az egyre lassuló világgazdasági növekedés, a lehetséges dollárgyengülés és a negatív hozamú kötvényállomány további gyarapodása mind efelé hathat. Ráadásul az arany iránti kereslet is folyamatosan nő. Az Aranyvilágtanács adatai szerint a globális kereslet az idei harmadik negyedévben 1107,9 tonna volt, ez éves alapon 2,6 százalékos növekedés. A második negyedévben, amikor tartott az árfolyamrali, kicsit magasabb, 1141,9 tonna volt a szükséglet, ami éves bázison kimagasló, 9,8 százalékos bővülést mutatott. A jegybankok szükséglete is nő: idén júniusban 34,4 ezer tonna arany volt náluk, ami 1 százalékos bővülés éves alapon, az intézmények többsége növelte nemesfémtartalékát az elmúlt egy évben. Ugyan a központi bankok nem indokolják meg a vásárlásokat, a hollandok nyáron közölték: elővigyázatosságból veszik a nemesfémet, amely egy piaci válság esetén biztonságot nyújt.
A piaci és a jegybanki kommentárból az következik, hogy a befektetők még mindig klasszikus menekülőeszközként tekintenek az aranyra, pedig az összefüggés már rég nem ilyen egyértelmű. A részvénypiaci összeomlás ellen csak részben nyújt fedezéket a nemesfém. Az elmúlt ötven évben az S&P 500 index a kereskedési hetek 44 százalékában esett, a nemesfém viszont csak ezen időszak 46 százalékában drágult. A fennmaradó időszakban, amikor az S&P 500 emelkedett, az aranyár csak 46 százalékban csökkent. A közvetlen korreláció tehát az aranyár és a részvénypiaci teljesítmény között erősen megkérdőjelezhető.
Az sem egyértelmű összefüggés már, hogy a piaci kockázatok miatt vennék a befektetők a nemesfémet. Az Aranyvilágtanács minden hónapban készít felmérést arról, milyen szempontok alapján vásárolták a befektetők az értékes fémet. Eszerint az elmúlt 12 hónapban bár jelen volt, de visszaszorult a piaci kockázat mint motiváció, és előtérbe kerültek a kamatszintek miatti ügyletkötések, valamint a „megmagyarázatlan” ok, amely alatt a tanács leginkább a pillanatnyi piaci hangulatot érti. Ezért is volt lehetséges, hogy az idei első fél évben, amikor nőttek a geopolitikai kockázatok, a nemesfém árfolyama csak részben követte le a bizonytalanságokat. Az arany-ETF-ekbe való nettó tőkebeáramlás pedig erősen korrelál az árfolyam változásával, amiből az következhet, hogy a befektetőket a pillanatnyi árfolyam is nagyban befolyásolhatja.
Ennek ellenére a bizonytalan, kiélezett geopolitikai vagy gazdasági helyzetekben továbbra is előszeretettel nyúlnak a legismertebb fémhez. Ezt jól mutatja, hogy ebben a vámháborúval, Brexittel és dekonjunktúrával sújtott időszakban az arany historikusan drágának számít az ezüsthöz képest. Az arany-ezüst hányados, amely azt jelzi, hogy egy uncia arany árából hány uncia ezüstöt lehet venni, júniusban 25 éves csúcsra futott: 92,2 ponton állt. Azóta kissé csökkent, 85,2 pontra, pedig a hosszú távú átlag 65 pont. Az arany tehát enyhén túlárazott lehet még úgy is, hogy az ezüst is érdemben drágult a nyáron. Az árfolyamrali visszatértét emellett gátolhatja az is, hogy a többi nemesfém árfolyamát az arannyal ellentétben szinte tisztán az ipari felhasználás, különösen a gépjárműipar és az IT hajtja, s míg a gazdasági ciklus lefelé tart, a technológiai fejlődésből következő kereslet nem esett vissza.
Ezüst: csökken a kínálat
A második legismertebb nemesfém 6 százalékos pluszban van a január eleji árfolyamhoz képest, és bár az elemzők szerint kisebb ereszkedés után drágulhat jövőre, a kereskedők egyre kevésbé bíznak ebben. A nettó pozicionáltság az ezüst esetében is szeptemberben érte el idei csúcsát, 64 ezer kontraktust, de azóta majdnem megfeleződött. Ám míg az aranynak csak 10 százalékát használják ipari célokra, az ezüstnél ez az arány 60 százalék, ezért az árfolyam nagyban függ az elektronikai ágazatok és az ékszeripar teljesítményétől. Különösen úgy, hogy az arany-ezüst hányados alapján az ezüst alulárazott az aranyhoz képest. Segítheti a ralit, hogy a kitermelés volumene már három éve folyamatosan esik, és a prognózisok további csökkenést vetítenek előre, miközben a kereslet folyamatosan emelkedik.
Platina: óriási a piaci fölösleg
A tíz éve tartó árfolyamcsökkenés megállni látszik, január óta 11 százalékot drágult a nemesfém. Az autók katalizátorában használt fémből az elmúlt évtizedben óriási fölösleget halmoztak fel, az árfolyam leginkább emiatt esett: a Platinabefektetési Tanács becslése szerint az idén csak 44 százalékos a piaci többlet, ami többéves mélypont. Idén fordulópontot jelenthetett az a hír, hogy az autógyártók mégsem cserélik le a platinát a palládiumra, az utóbbiból ugyanis súlyos hiány van a piacon. A globális gépjárműgyártás esetleges talpra állása felhajtja a keresletet, és a dél-afrikai lehetséges sztrájkok is apaszthatják a piaci többletet. A gépjárműipari felhasználás mellett a luxusipar is növelheti a keresletet, bár az elsőhöz képest jóval kisebb mértékben. A platina-ETF-ekből globálisan nettó tőkekiáramlás figyelhető meg.
Ródium: újabb lufi alakulhat ki
A vegyi- és gépjárműiparban használt ródium jegyzését is az ágazati felhasználás hajtja, a világpiaci ár az idén megduplázódott. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy a platinafémek egymástól való szétválasztásával állítják elő, a kínálat tehát a platinabányászathoz kötődik. Ugyan az árupaci elemzők szerint a további árfolyam-emelkedésnek gátat szabhat a ródiumpiac rendkívül szűk mérete, a befektetők fejében a tíz évvel ezelőtti állapot jár. A 2008-as válság előtt az árfolyam 10 ezer dollárig emelkedett, ahonnan fél év alatt ezer dollár alá zuhant. Az ipari felhasználás nőni fog a környezetvédelmi előírások miatt. Több elemző szerint azonban könnyen túlárazottá válhat a nemesfém, a 10 ezer dollárhoz közeli szinteken már ismét lehet piaci lufira gyanakodni.
Palládium: ralira készülhetünk
Erős rali áll a palládium mögött, az unciánkénti ár tavaly szeptember óta majdnem megduplázódott: 877 dollárról 1740-re ugrott. A palládium árfolyamát az ipari felhasználás mozgatja: elsősorban a gépjárművek kipufogórendszerében használják, a kiáramló szennyezőanyagokat bontja szén-dioxidra és vízpárára. Az elmúlt évek környezetvédelmi szigorításai jelentősen megnövelték a nemesfém iránti keresletet, de a kínálat ezt nem tudta követni. A piacon folyamatos a hiány, leginkább ez verte fel a világpiaci árat: 2016 elején még 500 dollár alatt volt a jegyzés. A hedge fundok jelentős mennyiségű pozíciót építettek ki az árfolyam emelkedésére. Elemzők szerint középtávon is a folyamatos készlethiány határozza meg a jegyzést, tehát a kínai autógyártás függvényében további rali várható.
