Politikai kérdések feszítik a régiónkat

A régió legnagyobb gazdasága, Lengyelország érezte meg először a német autóipar visszaesését: az idei harmadik negyedévben két és fél év után először csökkent 4 százalék alá a lengyel GDP-növekedés. A béremelkedés a magasabb bázis miatt egyre kevésbé támogatja a fogyasztás bővülését, az idén bevezetett 13. havi nyugdíj pedig csak átmenetileg emelte a forgalmat. A fogyasztás ugyanakkor jövőre is 3 százalék felett maradhat. A várakozás szerint a beruházási ráta tovább csökkenhet, különösen a helyi önkormányzatoké, mivel a törvényhozás jelentősen csökkentette a pénzügyi mozgásterüket. A monetáris politika oldaláról az elemzők nem várnak változást. A GDP-bővülés lassulása kontrollált, az infláció pedig év végére 2,6 százalékra enyhült az év közepi 3 százalékról. A hatóságilag rögzített energiaárak viszont kissé emelkednek jövőre, a minimálbér pedig 15 százalékkal nő, ami enyhe inflációs nyomással járhat.

Csehországban folytatódnak az idei folyamatok: a szűk munkaerőpiac, a csak minimálisan csökkenő külső kereslet és a relatíve gyenge korona segíti a gazdasági növekedést. A korona stabil volt, gyakorlatilag az euróval szembeni januári szinten zárta az évet. Ugyanakkor a jegybank és a piac szerint is gyenge az árfolyam a fundamentumokhoz képest, a jegybank hiába próbálta verbális intervencióval erősíteni, a jegyzésre a nemzetközi kockázatkerülő hangulat nyomta rá a bélyegét. Elemzők szerint a 2 százalékos alapkamat változatlan maradhat az elmúlt másfél év nyolc kamatemelése után.

Érdekesség, hogy a cseh költségvetés az elmúlt három évhez hasonlóan 2019-ben is pluszos, pontos adat még nincs, de vélhetően a tavalyi, 0,9 százalékos GDP-arányos többlet környékén lesz. Adná magát a lehetőség, hogy a kormányzat az előző években felhalmozott többletet gazdaságélénkítésre fordítsa. Ám a cseh pénzügyminiszter az ősszel többször hangsúlyozta: a kormányzat valószínűleg még egyévnyi takarékoskodást választ a költekezés helyett. A szlovák gazdaság több kockázattal is szembenéz jövőre. A régióban Szlovákia német autóipari kitettsége a legnagyobb, ezért ha 2019-ben még nem is, de jövőre már feltehetően megérezhetik a lassulást. A kormányzatban emellett már téma, hogyan fognak átállni az új iparág, az elektromos autózás kiszolgálására. A másik fontos kockázat, hogy jövő februárban parlamenti választás lesz. A kormány jelenlegi összetételében valószínűleg nem marad a helyén, bár a kormányzó Smer a kabinet tagja maradhat. Az új kormányra a lassulással való szembenézés, egy új fiskális stimulus lehetséges bevezetése és a szektoriális változtatások feladatai várnak.

Romániában komoly kockázat az elszálló költségvetési hiány, különösen a nyugdíjreform és a közelgő választások fényében. A folyó fizetési mérleg 5 százalék körüli hiánya is a legmagasabbak közt van az unióban, decemberben az S&P is negatívra rontotta az ország kilátásait. A jegybank jövőre valószínűleg kivár, az idei három emelés után szinten tartják a 2,5 százalékos rátát. A jegybank akkor léphet legközelebb, ha a lej visszaerősödik valamelyest, és a 3,5 százalékos jegybanki tűréshatár fölé gyorsuló árindex nem csökken.

Jelentős kockázat, hogy 2020 júniusában helyi önkormányzati, no­vemberben pedig parlamenti választások lesznek, de még arra is van esély, hogy az első fél évben előrehozott választást tartanak. Ráadásul a tervek szerint 2020 szeptemberében 40 százalékot emelnek a nyugdíjakon.