Hatalmas brit ugrás az ismeretlenbe

Három és fél éves huzavona zárul le az Európai Unióból való brit kilépéssel, és a statisztikák azt mutatják, hogy eddig egyértelműen negatív a Brexit gazdasági mérlege az Egyesült Királyság oldaláról. A tartós bizonytalanság a Bloomberg Economics számításai szerint eddig 130 milliárd fontjába került az országnak, amihez az év végéig további 70 milliárd font csapódik. A végösszeg bizonyára magasabb lesz, mint az ország uniós hozzájárulása, amely inflációval korrigálva 215 milliárd fontot tett ki 1973 és 2020 között a londoni alsóház adatai szerint. A Brexit különösen megviselte a fontot: az árfolyam a 2016-os népszavazás után egyetlen nap alatt 1,48 dollárról 1,36 dollárra zuhant, és 1,3 dolláros átlagos szinten mozgott az elmúlt két hónapban is, annak ellenére, hogy Boris Johnson meggyőző többséget szerzett a decemberi parlamenti választáson, és sikerült elfogadtatnia az alsóházzal a kilépési megállapodást. Az eredmény növelte az optimizmust, a hangulat azonban gyorsan megváltozhat, ha az év végére, az átmeneti időszak lejártáig nem sikerül kereskedelmi megállapodást kötni az EU-val, és ismét valós veszéllyé válik a rendezetlen Brexit.

A font gyengesége emelte az importárakat, és 2,9 százalékra lökte fel az inflációt, a gazdaság teljesítménye pedig közgazdászok becslése szerint 1–3 százalékkal lett kisebb annál, mint amit az ország uniós tagállamként érhetett volna el. Egy főre lebontva évi 340 és 1000 font közötti veszteségről lehet beszélni. A tegnapi ülésén a kamattartásra szavazó Bank of England azzal számol, hogy a Brexit 11 százalékkal vetette vissza az üzleti befektetéseket, és ennek a tőkének egy része aligha jön vissza. „A lehetőség végérvényesen elveszett” – figyelmeztetett többször is Mark Carney, a jegybank távozó kormányzója. A GDP éves növekedése tavaly az év eleji 2 százalékról az utolsó negyedévre az indikátorok alapján valószínűleg nullára esett vissza.

Johnson a jövő hét elején tartandó beszédében vázolja fel, hogy milyen szabadkereskedelmi egyezményre törekszik majd Brüsszellel, és a Telegraph értesülése szerint azt fogja bejelenteni, hogy nem hajlandó alkalmazkodni az uniós szabályozásokhoz, ami az egységes piachoz való hozzáférés feltétele. Ez vámvizsgálatokat és megnövekedett adminisztrációt von magával, de a kormányfő késznek tűnik feláldozni a zökkenőmentes kereskedelmet a Brüsszeltől való függetlenedés oltárán. „Megmondtuk, hogy nem fogunk igazodni a szabályozásban az EU-hoz, és teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy ennek lesznek következményei” – mondta egy kormányzati forrás a lapnak.

A következményeket különösen megérzi majd az autóipar, amelynek a termelése tavaly a 2010-es mélypontra esett vissza részben a Brexit körüli tartós bizonytalanság miatt. A kibocsátás 14,2 százalékkal, 1,3 millió darabra, a hazai eladások több mint 12 százalékkal, 247 ezer autóra csökkentek, és élesen zuhant az export is minden fontosabb piacra: az EU-ba 11, az Egyesült Államokba 10, Kínába 26, Japánba 18 százalékkal. A gyártók és kereskedők ágazati szervezete (SMMT) ismét felszólította a kormányt, hogy tekintse prioritásnak a vámmentes forgalom garantálását. Az Egyesült Királyságban készülő autók majdnem 55 százalékát a 27 uniós tagállamban adják el, és az SMMT becslése szerint darabonként 1500 fonttal növelné az árat a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint alkalmazandó 10 százalékos vám. Az ágazat azért is különösen érzékeny, mert az ellátási lánca teljesen összefonódott az unióssal.