Ralizik az orosz építőipari és kiskereskedelmi cégek árfolyama, mióta az új miniszterelnök, Mihail Misusztyin letette az esküjét. Ugyan a két ágazatnak kevés képviselője szerepel a tőzsdén, de például a Magnit, az ország legnagyobb élelmiszerlánca, vagy az LSR ingatlanfejlesztő vállalat részvénye is 10 százalékot meghaladó mértékben drágult a január közepi kormányváltás óta. Pedig a MOEX, a vezető tőzsdeindex kissé esett ebben az időszakban.
A jelenség egyik mozgatórugója, hogy Misusztyin elsődleges feladata a költségvetésben és a nemzeti vagyonalapban felhalmozott több százmilliárd dollárnyi rubel elköltése, amely elsősorban a kiskereskedelemben és az építőiparban csapódhat le. Az állami adóbevételek növekedése és az éveken át tartó takarékoskodás miatt az orosz kormány jelentős tartalékot halmozott fel: tavaly GDP-arányosan 1,8 százalékos volt a büdzsé többlete, 2018-ban 2,9 százalék. Emellett a főként az olajbevételekből táplálkozó nemzeti vagyonalapban is felhalmozódott 125 milliárd dollár, amely szintén elköltésre vár.
Az egész piac, a külföldi befektetők is örültek a kormányváltásnak, mert nemcsak személyi, hanem szemléletbeli változást is hoz – mondta kérdésünkre Boér Levente, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere. Szerinte a Putyin körüli klikkben a reformisták kerültek többsége, céljuk a vásárlóerő, az életszínvonal és a erősítése. „Az ágazati árfolyamok erősödése is ennek tudható be, bár a hirtelen drágulásban az alulárazottság is szerepet játszott, illetve az, hogy a betétikamat-csökkentések miatt a lakosság is megjelent a részvénypiacon.”
Boér hangsúlyozta: a kormány okosan nyúl a költekezéshez. „Nemcsak infrastrukturális projektek indulnak, de az oktatásba, a gyermekvállalásba, a demográfiai helyzet javításába is fektet a kormány, egyaránt növelve ezzel a lakossági és üzleti bizalmat.” Hozzátette: a személyi változások azt is sugallják: a kapcsolati háló helyett a meritokrácia szerepe erősödött a kormányzat közelében.
Az országra rá is fér a költségvetési stimulus, amit az eddig hatalmon lévő klikk konzervatív megfontolásokból ellenzett. Az orosz gazdasági növekedés nem stabil, ugyan az elmúlt években volt már példa kiemelkedő, 1,7 százalékos negyedéves növekedésre, de az elmúlt két év mindegyikében volt olyan három hónapos időszak, amikor zsugorodott a gazdaság. A költségvetés emellett túlságosan függ az olaj- és gázbevételektől, ami növeli az ország sérülékenységét. A takarékoskodás az életszínvonalon is nyomot hagyott: a háztartások fogyasztása még mindig nem érte el a 2014 előtti szinteket, cserébe a fogyasztási hitelek volumene sosem látott ütemben növekszik.
Mihail Misusztyin azzal lopta be magát Vlagyimir Putyin szívébe, hogy az adóhivatal elnökeként modernizálta a hatóságot: 2010-es kinevezése óta az állami bevételek megduplázódtak, a forgalmi adóból származó bevételek 3,5-szeresükre nőttek, s 2014, a szankciók bevezetése óta 34 százalékkal emelkedtek a fiskális és 63 százalékkal az adóbevételek. A minisztérium becslése szerint a be nem szedett forgalmi aránya Misusztyin regnálása alatt 20-ról 1 százalékra csökkent.
