Szorít az idő, de közelebb a Brexit

Egy újabb lépéssel közelebb került az Egyesült Királyság ahhoz, hogy január végén kilépjen az Európai Unióból, miután az alsóház tegnap harmadik olvasatban megszavazta a Brexit-megállapodást. Ezt még a lordok házának is jóvá kell hagynia, ami borítékolható, bár ott a konzervatívoknak nincsen többségük. Arra azonban még mindig nincs garancia, hogy a kilépés rendezett lesz, mert ehhez az év végéig, az átmeneti időszak lejártáig meg kell kötni a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást.

Boris Johnson kormányfő ragaszkodik hozzá, hogy nem szán többet a tárgyalásokra ennél a tizenegy hónapnál, bár legutóbb tegnap erősítette meg Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója az unalomig ismételt brüsszeli mantrát, hogy egy átfogó együttműködési megállapodás végleges formába öntése ennél tovább tart. A szabadkereskedelmi egyezmény mellett ugyanis hatszáz nemzetközi megállapodást is újra kell tárgyalnia a két félnek, az idő szűkössége miatt ezért az EU-nak rangsorolnia kell a következő hónapokban – figyelmeztetett. Az egységes európai piachoz való vám- és kvótamentes hozzáférés pedig attól függ, hogy London milyen mértékben kész alkalmazkodni az uniós szabályozáshoz egyebek mellett a környezetvédelem, a munkajog, az adózás, a dömping és az állami támogatás terén. Barnier szerint először a kétoldalú és a globális együttműködés új kereteinek megteremtésére van szükség, majd a szoros biztonsági kooperáció alapjainak lerakása következik, végül pedig az egyenlő alapokon nyugvó gazdasági partnerségé. Ugyanez az álláspontja az EU soros elnökségét januártól betöltő Horvátországnak is. „Realistán kell értékelnünk, hogy mennyi időnk van, és mit akarunk ezalatt elérni” – mondta Zágrábban újságírók előtt Andrej Plenkovic kormányfő.

A jelek szerint tehát az EU lemond a szabadkereskedelmi tárgyalásokon általában képviselt „mindent vagy semmit” álláspontjáról, és kész részleges, akár szektoronként lebontott egyezményekkel megteremteni az új kapcsolatrendszert. Brüsszeli információk szerint a 27-ek az idő szűkössége miatt a számukra fontos kérdéseket – például a halászati jogok rendezését – fogják előtérbe helyezni, és Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten már nyíltan felszólította Barnier-t, hogy legyen kemény, egyenesen könyörtelen a tárgyalásokon. A BBC tudósítója szerint Brüsszelben az a vélemény, hogy az Európai Bizottságnál van az összes adu, és Johnson az utolsó pillanatokban nagy engedményekre lesz hajlandó, hogy elmondhassa magáról: megcsinálta, kiléptette az országot az EU-ból, és a hitetlenkedőket megcáfolva tető alá hozott egy szabadkereskedelmi megállapodást az ország legfontosabb gazdasági partnerével.

Rossz évet zártak

tavaly a kiskereskedők

A Brexit és a decemberi választás körüli bizonytalanság visszafogta a brit fogyasztást, a kiskereskedelem emiatt a legrosszabb évet zárta tavaly az adatszolgáltatás kezdete, vagyis 1995 óta. A British Retail Consortium (BRC) és a KPMG tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint novemberben és decemberben együtt éves szinten 0,9 százalékkal, 2019 egészét tekintve pedig 0,1 százalékkal csökkentek az eladások. Jó hír viszont, hogy a választás óta javult a hangulat: a Barclaycard felmérése szerint a fogyasztók 41 százaléka bízik a brit gazdaságban, ami 10 százalékos emelkedés novemberhez képest, és a legmagasabb érték 2017 márciusa óta. | vg