Újabb másfél éves mélypontra, a 2018-as devizaválság óta a leggyengébb szintre lökte a török líra dollárral szembeni keresztárfolyamát a háborús feszültség és a jegybank agresszív lazító ciklusa. A jegyzés már 2,5 százalékot gyengült január eleje óta, olyan szintekre ért, ami elemzők szerint már intervencióért kiált.
A hét végi gyengülési hullám közvetlen kiváltó okai a szíriai katonai események: úgy tűnik, hogy Ankara nyíltan beavatkozik a szír polgárháborúba. Recep Tayyip Erdogan államfő belengetett egy észak-szíriai katonai hadjáratot, a kurdok helyett ezúttal a damaszkuszi kormányzat ellen. A török államfő azt követeli, hogy a Bassár el-Aszádhoz hű kormányerők állítsák le a török határhoz közeli offenzívájukat, és így vegyék elejét a Törökország felé irányuló menekültáradatnak.
Hulusi Akar védelmi miniszter már be is jelentette, hogy Washington Patriot légvédelmi rendszerrel támogathatja Törökországot, ám azt kizárta, hogy szárazföldi erők is beavatkozzanak a török haderő oldalán. A tárcavezető azt is bejelentette, hogy hadrendbe állítják az oroszoktól vett Sz–400-as légvédelmi ütegeket, amelyek miatt korábban az Egyesült Államokkal volt diplomáciai konfliktusuk.
A piac vélhetően arra számít, hogy eldurvul a helyzet, különösen, mivel Damaszkusz mögött ott áll Moszkva katonai és diplomáciai támogatása. A határ menti villongás így akár egy alacsony intenzitású háborúvá is fajulhat, vagy Moszkva büntetőintézkedéseket hozhat Ankara ellen. A korábbi geopolitikai feszültségek, különösen az Egyesült Államokkal való szócsaták érzékenyen érintették a török eszközöket, a líra most is erőteljes gyengüléssel reagált a hírekre.
Főleg úgy, hogy a devizát nem igazán tartja semmi: ugyan a gazdasági talpra állás a várakozásoknál jobban halad, távolról sem tekinthető stabilnak a jegyzés. A török nemzeti bank még a múlt héten, a kormányzati ígéreteknek megfelelően újabb 50 bázisponttal 10,75 százalékra csökkentette az irányadó rátát. A piac számított a vágásra, ám könnyen lehet, hogy a jegybank elsieti a lazítást. Az intézmény az inflációs kilátásokra hivatkozott a kamatvágáskor, ám az árindex 12 százalék fölé szaladt, mélyen a negatív tartományba lökve a líra reálkamatát. Ha a jegybank valóban elszámolta magát, és az nem csökken a várt mértékben, akkor kénytelen lehet beavatkozni az árfolyam védelme érdekében.
Az állami befektetési bankok már ki is léptek a devizapiacra: csütörtökön 800 millió dollár értékben vettek lírát. Ez sem volt elegendő, a líra tovább gyengült, és a többi török eszköz is követte az irányt. Ugyan pénteken már enyhén korrigált, de csütörtökön a BIST 100 részvényindex csaknem 3 százalékot esett. A török állampapíroktól is szabadulnak a befektetők: péntekre 12 százalék fölé kúszott a hozam a tízéves lejáraton. Az elemzők zöme biztos benne, hogy a jegybank akár a likviditás kiszorításával, akár az overnight kamatok emelésével beavatkozik. Az ING azonban újabb devizaválságot vár: a jegybank nem fog szigorítani, a piac pedig olyan nyomást helyezhet a lírára, amitől megint megroppanhat az árfolyam, katalizálva a következő gazdasági válságot.
