Megtriplázódhat a rossz hitelek aránya

A Standard and Poor’s (S&P) hitelminősítő számításai szerint a rossz hitelek aránya akár meg is triplázódhat a kínai bankoknál – 6,3 százalékra nőhet –, ha az egészségügyi krízis elhúzódik. Ez a forgatókönyv azt jelentené, hogy 5,6 ezermilliárd jüan értékű hitelt kellene leminősíteni. Az S&P szerint a kínai pénzügyi rendszer kevésbé ellenálló, mint ahogy az első pillanatra látszik, bizonyos bankoknál tőkeemelés is elképzelhető. Ming Tan, az S&P hitelkockázati elemezője úgy véli, „a kínai bankok inkább érzékenyek az idioszinkratikus (nem szokványos) kockázatokra, ami egyrészt a kormányzati lépésekből, másrészt a kockázatmenedzsment hiányosságaiból vezethető le. Ilyenek a rendszerszintű, szisztematikus veszélyek.” Az elemző szerint a SARS-nál jelentősebb gazdasági hatásokra kell számítanunk a koronavírus esetében. Bár a bankrendszer és a gazdaság most erősebb, mint 2003-ban volt, azt is látnunk kell, hogy a kínai gazdaság felívelő pályán volt, amikor az előző járvány kitört.

A kínai jegybank (PBoC) legutóbb 2019-ben végzett el egy nagyobb léptékű stressztesztet, akkor azt állapította meg, hogy egy pénzügyi kockázatokat hozó stresszhelyzetben a vizsgálatba bevont harminc bankból öt elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója (CET) nem érné el az elvárt 5 százalékot, hét másik pénzintézet esetében pedig 6 százalék alá esne ez a fontos mutató. A teszteket azután végezte el a jegybank, hogy húsz év óta először állami segítségnyújtásban kellett részesítenie három bankot: a Bashing Bank, a Bank of Jinzhou és a Hengfeng Bank kapott tőkeinjekciót. Most az S&P szerint a Bohai Bank, a China Zheshang Bank és a Shengjing kerülhet sorra, ha a koronavírus miatt a GDP-növekedés sokat lassul. Ming Tan arra figyelmeztet, hogy a rosszul teljesítő hitelállomány miatt a nagy bankok is érzékenyek a GDP-növekedés visszaesésére. Ez már eddig is gyengítette a pénzügyi rendszert. A kínai bankrendszer miatt a befektetők is aggódnak, a Hongkongban jegyzett szárazföldi bankpapírok több mint 10 százalékot estek január 10. óta. A szingapúri bankrendszer miatt viszont kevésbé kell aggódni – közölte az S&P egy másik jelentésében. Bár a bankok nem immunisak, a közlekedési és az általános fogyasztási szektor 4 és 10 százalékot tesz ki a helyi hitelállományban, ez pedig várhatóan menedzselhető marad stresszhelyzetben is a kínainál tőkeerősebb bankszektor számára.

Az S&P elemzője úgy véli, a bankokat felkérheti Peking, hogy segítsenek a szociális stabilitást fenntartani. Éppen az elmúlt hónapban adott ki a vezetés útmutatókat, hogy hogyan kell kezelni a lakás- és a hitelkártya-tartozások vissza nem fizetését. Ming Tan szerint azonban ez is kevés lehet: újabb kamatcsökkentésekre számít, amelyek már nemcsak a repokamatot mérsékelnék, hanem célzottan a bankok kötelezettségeit is enyhítenék.

A Bloomberg hírei szerint még nem érkezett hivatalos értesítés arról az amerikai félhez, hogy Kína ne tudná tartani a januári megállapodást. Ugyanakkor kínai hivatalnokok elmondták a hírügynökségnek: reményeik szerint az Egyesült Államok hozzájárul, hogy némi flexibilitással kezeljék a vállalásokat. A szerződésben szerepel vis maior záradék, amely szerint természeti katasztrófa vagy más előre nem látható esemény bekövetkeztekor a két fél egyeztetést kezdeményezhet.