A WeWork-bukás óvatosságra intett

K. B. | Alaposan lehűtötte az állami megtakarításokat kezelő vagyonalapok lelkesedését a tavalyi WeWork-botrány – derül ki a spanyol IECGC kutatóintézet felméréséből. Összesítésük szerint tavaly hatéves mélypontra süllyedt a szuverén alapok kockázatitőke-befektetése, a 2018-as 31,6 milliárd dolláros rekordról 7,2 milliárdra zuhant a bizonytalan megtérülésű vállalkozásokba fektetett pénz. Javier Capape, az IECGC kutatásvezetője szerint a startupokkal szembeni hirtelen jött óvatosság két balul sikerült tranzakció következménye. A WeWork-botrány volt a húzósabb, ott a SoftBank által kezelt százmilliárd dolláros technológiai alap (Vision Fund) és a mögötte álló országok voltak a legnagyobb vesztesek.

A WeWork közösségi irodahasznosító vállalkozás anyacégének, a We Companynak az őszre tervezett New York-i elsődleges tőzsdei kibocsátását (IPO) lefújták, miután kiderült, hogy a cég 47 milliárd dolláros becsült piaci értéke köszönőviszonyban sincs a valósággal, ingatlanvagyona legfeljebb 12 milliárd dollárt érhet.

A SoftBankot és annak mindenható urát, Maszajosi Szant azóta is folyamatos támadások érik a felelőtlen befektetés miatt. A WeCompanynál a radikális rendteremtés és a szervezeti átalakítások jelenleg is zajlanak, azonban ezt a baklövést nehezen felejtik el a befektetők. A másik elrettentő példa Capape szerint az Uber Technologies nevéhez köthető, a fuvarmegosztással és innovatív fejlesztésekkel foglalkozó pénznyelő vállalkozás tavaszi tőzsdei debütálása egyértelmű fiaskó volt. Ebben a cégben nem kevés pénze ragadt a szaúdi Public Investment Fund (PIF) és az abu-dzabi Mubadala Investment állami befektetési alapoknak, amelyek itt is a Vision Fund kezelésébe adott milliárdjaikat sirathatják.

A korábbi évek technológiai forradalma és magas megtérülési mutatói az állami vagyonalapok érdeklődését is felkeltették a startupok iránt, a globálisan befektetett kockázati tőke 9 százaléka 2018-ban például tőlük származott. Egyre több szuverén alap vált stratégiát, és fialtatja másutt a pénzét. Tendencia, hogy ahelyett, hogy csendestársként betársulnak nagy kockázati alapokba, inkább saját csapatot építenek, és velük vizsgálják meg a beszállási lehetőségeket, majd menedzselik a befektetéseiket.

Erre az útra tért a nagy játékosok közül a szingapúri Temasek és a GIC, de az említett Mubadala is megkezdte önállósulását – írja a Reuters. Az előbbi kettő 2018-ban például részt vett az egyik legnagyobb magántőke-befektetési ügy­letben, a kínai online fizetési rendszert működtető Ant Financial Services 14 milliárd dolláros felturbózásában. Kína a szuverén alapok második legkedveltebb befektetési terepe, éppen ezért az ott kitört koronavírus-járvány az idei év kilátásait az egész üzletág számára bizonytalanná teszi, még a kockázatvállalás is rizikós.

Annyi biztos, hogy tavaly a start­upok által felszívott állami hátterű kockázati tőke a biotechnológiai szektort vette célba, mint tette az elmúlt öt évben is, amikor évi átlagban 15,3 százalék volt az ide áramló tőke részaránya.

Tavaly csak

7,2

milliárd dollár állami kockázati tőke ment

a startupokba