Évekig hadakozhatnak az olajhatalmak

Kitartóan esik az olaj világpiaci ára: a Brent értékének majdnem 60 százalékát elvesztette egy hónap alatt, utoljára 2003-ban, az energiaválság idején állt a tegnap elért 26 dolláros árszinten. A WTI árfolyama követi a nagy testvérét: a 23 dollár alatti jegyzés 17 éves mélypontnak felel meg. A koronavírus-járvánnyal súlyosbított olajárháborúnak egyelőre nem látszanak a lehetséges nyertesei, a közel-keleti olajmonarchiák költségvetését pedig lassan felborítja a zuhanó árfolyam.

Szaúd-Arábia, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) de facto vezetője az elmúlt napokban sem változtatott álláspontján: a járvány közepette is fel akarja futtatni a kitermelést, nyárra el akarja érni a napi 12,3 millió hordót. A cél az orosz kitermelők kivéreztetése, pedig rövid távon Moszkva könnyebben megbirkózik a rekordalacsony árfolyamokkal. A piaci adatok szerint a közel-keleti olajkitermelő államok rendre 50 dollár fölötti olajárral számolnak a költségvetésben, a legtöbbnek pedig 70 dollár fölötti árfolyam lenne kényelmes. Ezzel szemben Oroszország konzervatív módon állapította meg büdzséjében a jegyzést. Alekszandr Novak orosz energiaminiszter többször hangsúlyozta is, hogy akár a 30 dolláros árfolyam mellett is évekig bírják.

A szaúdiaknak viszont, bár magabiztosan nyilatkoznak, már most fájhat az árháború. Tegnap Mohamed al-Dzsadan pénzügyminiszter közölte: a kormányzat 5 százalékkal, mintegy 13,3 milliárd dollárral csökkenti kiadásait, de azt nem részletezte, honnan vonnak el forrásokat. Ez az összeg részben a korábban bejelentett, 13 milliárd dolláros stimulus forrása, és részben az olajár esése miatt van rá szükség. Rijád ezenkívül a belföldi üzemanyagárak emelésével tud időt nyerni, valamint magas, 490 milliárd dolláros devizatartalékát is be fogja vetni, hogy egyensúlyban tartsa a költségvetést.

Több elemző szerint azonban Moszkva járt rosszabbul a háborúval. A PVM Oil Associates szakértője, Stephen Brannock felhívta a figyelmet, hogy Oroszországnak óriási kiadásai vannak az életszínvonal növelését és a fogyasztás felfuttatását célzó terveiben, nem biztos, hogy belefér egy évekig elhúzódó árháború. „A szaúdiak fegyvere az óriási olajtartalék, sokáig tudják még fokozni az exportot, amit az oroszok már nem bírnak.” Timothy Ash, a Bluebay Asset Management árupiaci szakértője szerint sem bír el Moszkva egyszerre a járvánnyal és a beszakadó olajárakkal: „Vlagyimir Putyinnak ez egy most vagy soha időszak.” Az olajár zuhanása miatt a rubel már 20 százalékot vesztett értékéből március eleje óta. A szakértők többsége figyelmeztet, hogy az árháború akár 2021 végéig is eltarthat. A Bank of America friss elemzése elég pesszimista: szinte biztos, hogy a fölösleg nem talál piacot. Az alapforgatókönyv szerint napi 4 millió hordóval nőhetnek az idén a készletek, a pesszimista szcenárió pedig napi 10 millió hordós növekménnyel számol. A bankház szakértői szerint az utóbbi esetben meg kell barátkozni a 10 dollár alatti szintekkel is.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az OPEC sem számol egyelőre 20 dollár alatti jegyzéssel, de a 30 dollár miatt is elég idegesek. Az IEA ügyvezetője, Fatih Birol és az OPEC főtitkára, Mohamed Barkindo közös nyilatkozatukban azt állították, hogy számításaik szerint az OPEC-tagok energiabevételei az idén 50 és 85 százalék közti mértékben csökkenhetnek. Birol hozzátette, hogy a sérülékenyebb olajkitermelők – különösen Irak, Algéria és Nigéria – hamarosan nemzetközi pénzügyi segítségre szorulhatnak.