Lélektani határnál az amerikai kötvénypiac

A Federal Reserve (Fed) keddi kamatcsökkentése után a tízéves amerikai állampapír hozama története során először 1 százalék alá süllyedt. Nemcsak a benchmark eszköz, hanem a többi lejárat hozama is esett, legtöbbet az egy hónaposé: 1,4 százalékról 1,1-re. Ugyan a rövid lejáratú papírok február eleje óta magasabb hozamot adnak a hosszabbaknál, tegnapra számos időtávon tovább mélyült a negatív hozamgörbe: az egy hónapos papír hozama például 40 bázisponttal volt a kétévesé felett. A legfontosabb pár, a válságindikátorként szolgáló kétéves-tízéves összevetés bőven pozitív volt, majdnem 30 bázispont a különbség.

A legtöbb elemző szerint rövid távú, reálgazdasági hatása vélhetően nem lesz a hozamcsökkenésnek, de az 1 százalékos szint nevezhető lélektani határnak. A Guggenheim Partners tegnapi elemzésében hangsúlyozta: az, hogy a piac látta 1 százalék alá esni a kötvényt, önmagában indikálhat további csökkenést. A tízéves amerikai állampapír ugyanakkor a világ legbiztonságosabbnak tartott eszköze, hozamváltozásai kihatással vannak a globális kötvénypiacra. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája kérdésünkre kifejtette: világszerte mindenhol lefelé nyomja majd a hozamokat az 1 százalékos szint átlépése az Egyesült Államokban. A befektetési bankok és alapkezelők átsúlyozhatják portfóliójukban a benchmark kötvényeket, ez új piacokon teremthet vásárlóerőt. A jelenséget már látni: a kelet-ázsiai fejlődő gazdaságok hozamait szinte azonnal húzta magával az amerikai csökkenés, a tízéves kanadai papír is 1 százalék alá, történelmi mélypontra esett, sőt, Móró szerint a magyar hosszú oldali hozamok is tovább csökkenhetnek a napokban.

Azt, hogy meddig eshet még a hozam, csak találgatják a szakértők. Alapvetően a Feden és a járvány terjedésén múlik. Tegnap már 10–25 bázispontos csökkenést előrejelző piaci kommentárok is érkeztek. Móró szerint csak súlyos válság esetén lehet ez realitás, „ha a járványhelyzet drámaian súlyosbodik, vagy ha recesszió üti fel a fejét az Egyesült Államokban”.

Az elmúlt években többször szóba került, hogy Japánhoz és az euróövezethez hasonlóan beköszönthet-e a tengerentúlon is a negatív hozamok kora. Korábban a Fed kizárta ezt a lehetőséget, az utóbbi egy évben viszont Donald Trump elnök kifejezetten szorgalmazta ezt. Pálffy Gergely, a Raif­feisen Bank elemzője emlékeztetett: az euróövezetben a mai napig nem tudják megbecsülni, mit hozhat a következő öt év negatív hozamkörnyezettel.

Az amerikai fogyasztók jól járnának a negatív hozamokkal. Olcsóbbá válna az ingatlan- és fogyasztási hitelek finanszírozása, és emelkedhetnek a tőzsdék, aminek az érdemi részvénypiaci megtakarítással rendelkező amerikai lakosság örülne. Pálffy szerint a bankszektor kamatmarzsai ugyan csökkennek, ami rontja a szektor finanszírozási képességét, de Európában az a tapasztalat, hogy a piac és a lakosság is együtt tud élni a negatív hozamokkal.

Nagy kérdés, hogy a csökkenő hozamok miatt megcsappanhat-e a kereslet az amerikai kötvényekre. Vélhetően nem: az amerikai az egyetlen globálisan is keresett adósságpiac, a világ minden tájáról veszik a papírokat, az Egyesült Államok pedig a kevés fejlett gazdaság egyike, ahol még pozitív a kötvényhozam. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy a belföldi kereslet némileg csökken. A megkérdezett elemzők szerint az amerikai befektetők rugalmasabbak, mint az európaiak, nem tartanak meg egy negatív hozamot adó eszközt, ha tudnak máshol érdemi profitot is realizálni.

Historikusan azonban nincs erős korreláció az S&P 500 és a tízéves amerikai papír hozamának mozgása között. Az elmúlt ötven évben megfigyelhető mindkét összefüggés, a negatív és a pozitív együttmozgás is. Pálffy úgy magyarázta: az amerikai piac szeret helyzetről helyzetre dönteni. „A csökkenő hozamok láttán az egyik kereskedő úgy dönt, hogy ideje részvényeket venni, a másik viszont inkább mélyebbre ássa magát az adósságpapírokba.”