Növekvő nyomás alatt Európa munkatámogatási programjai
Mintegy harmincmillió ember jelentkezett az új állami bértámogatásokra az elmúlt hetekben Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában: ez több, mint ahányan munkanélküli-segélyért folyamodtak az Egyesült Államokban a járvány miatt. Kérdéses, meddig tarthatók fenn ezek a költséges kisegítő rendszerek, amelyek azért születtek, hogy a szorongatott vállalatok minél kevesebb embert tegyenek az utcára.
A munkanélküliség a támogatások ellenére nő. Ez különösen fájdalmas a vissza nem térítendő európai uniós támogatásokat sürgető déli országokban, ahol a mélyütést kapott turizmushoz kapcsolódó vállalkozások egy részét a támogatások sem mentik meg. Itt az állástalanság már a járvány előtt súlyosabb probléma volt, mint északon. A munkanélküliségi ráta Görögországban például a 15 százalékot is meghaladta, Spanyolországban pedig megközelítette, de az EU átlagát jelentősen meghaladta Olaszországban és Franciaországban is. Ráadásul a dél-európai országokban a krízisre érzékenyebb kisvállalati szektor a legnagyobb foglalkoztató. A négymillió ember bérét támogató spanyol Erte programot sok bírálat érte bürokratikussága miatt, és még az is kérdéses, fennmarad-e azután, hogy az ország két hét múlva elkezdi feloldani a járványkorlátozásokat. A brit légi közlekedést képviselő Airlines UK arról panaszkodott egy levélben a pénzügyminiszternek, hogy a szektor vállalatai a szakadék szélére kerülnek, amikor júniusban véget ér a bértámogatási program.
A munkaerőpiaci hangulat abban a Németországban is borús, amelynek Kurzarbeit elnevezésű bérprogramjára sok helyütt mintaként tekintenek. Az Ifo kutatóintézet foglalkoztatási indexe áprilisban 86,3 pontra zuhant a márciusi 93,4 pontról. Ez történelmi mélypontnak számít. Ekkora esést még sohasem mértek, és a mutató az állástalanság terjedését jelzi előre szinte minden szektorban. Németország már a múlt héten megkezdte a korlátozások enyhítését, miután a koronavírus terjedése lelassult, a további lépéseket azonban a járványstatisztikáktól tették függővé. Az Ifo legfrissebb prognózisa szerint a német GDP az idén 6,6 százalékkal eshet, és a koronavírus-járvány előtti szintre legkorábban 2021 végén térhet vissza.
