Nincs menekvés az adósságspirálból

Képtelen szabadulni a nemzetközi hitelezők markából Ukrajna. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júniusban átutalta az új hitelszerződés első, 2,1 milliárd dolláros részletét, az év végéig Kijev további 2,9 milliárdra számíthat. Mindeközben az idei költségvetés harmada, mintegy 450 milliárd hrivnya (17 milliárd dollár) adósságkezelésre megy el, ám jövőre ez a tétel akár a büdzsé felét is felemésztheti – kongatták meg a vészharangot a szakértők.

Az ismert kijevi elemző, Ruszlan Bortnik szerint az országnak mihamarabb szakítania kellene az elmúlt évek gyakorlatával, amely szerint egyik adósságcsapdából a másikba esik. Ameddig nem hagynak fel az örökös hitelfelvétellel, addig nincs reális esély a gazdasági felkapaszkodásra. A szakértő szerint a kormány és az elnök a könnyebbik utat választja, amikor nem kíván szabadulni az egyre fojtogatóbb adósságspirálból. Ukrajna csak az idén 2,1 milliárd dolláros kölcsönt vett fel az IMF-től, az Európai Bizottság egymilliárd

eurót utalt, míg a Világbank 350 millió dollárt. Az év végéig a valutaalaptól két részletben 1,4 és 1,5 milliárdos utalást várnak még, Brüsszelből 1,2 milliárd euróra számítanak, ezt egy 500 milliós hitel is követheti, míg a Világbank egymilliárd dollárral adósíthatja tovább az országot.

A nagyobb problémát az okozza, hogy a kabinet ezekkel a pénzeszközökkel nem a gazdaságot próbálja működésbe hozni, hanem a már meglévő adósság egy részét pénzeli, továbbá a költségvetésben tátongó lyukakat tömködi be, s a Covid–19 elleni, gyakorlatilag kontrollálhatatlan védekezési alapba önti a pénzt – mondja Vszevolod Sztepanyuk pénzügyi szakértő. Fokozza a gondokat, hogy a május végére 78,4 milliárd dolláros szinten mozgó államadósság nagyobb része (48,71 milliárd) külföldi hitelekből áll, ami erősen növeli a kockázatot.

Az év első harmadában Ukrajna 112 milliárd hrivnyát költött adósságrendezésre. A legnagyobb teher a harmadik negyedévre esik, amikor 168 milliárd hrivnyát kell visszafizetni. Idén 450 milliárd hrivnya, azaz 17 milliárd dollár megy el adósságtörlesztésre, s ebből csak a kamatteher négymilliárd dollár. Jövőre a büdzsé fele mehet rá az adósságcsapda finanszírozására. „Ahhoz, hogy ebből szabadulni tudjunk, következetes pénzügyi politikára lenne szükség” – hangoztatja Ruszlan Bortnik, aki szerint erre legkorábban 2023-ban kerülhet sor, de az előkészítéshez már most hozzá kell látni. Az államadósságot a GDP 55 százalékára kell leszorítani, a bankrendszer hitelpolitikája megújulásra szorul, a szerencsejátékokat legalizálni kell, amiből számottevő tiszta bevételhez juthat az ország, de átfogó reformra szorul az adórendszer is, és meg kell tisztítani a korrupciós sémáktól a vámhivatalok munkáját.

Mindehhez előbb stabil politikai kormányzásra lenne szükség, csakhogy ezzel is bajok vannak. A márciusban kinevezett új kormány például nem szerezte meg a cselekvési programja támogatásához szükséges voksokat. A többséget adó, elnökhű Nép Szolgája-frakció 248 tagja közül – a minimálisan szükséges 226 voks helyett – csupán 207-en támogatták Denisz Smihal kormányfő és kabinetje tervét.

Mindeközben az IMF jóslata szerint 2020-ban az ukrán gazdaság visszaesése 8,2 százalékos lesz, de a pesszimistább forgatókönyvek akár két számjegyű hanyatlást sem zárnak ki. Az infláció ütemét 11 százalékosra prognosztizálják.