A nagy AI-sztori: A magyar MI jövője – adat, tudás, szuverenitás
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak technológiai terület, hanem stratégiai nemzetgazdasági kérdés is: adat, kutatás, szuverenitás és tehetségmegtartás egyszerre. A nagy AI-sztori legújabb epizódjában Érdi-Krausz Gábor, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) koordinátora meséli el, hogyan épül fel Magyarország MI-kutatási ökoszisztémája. A beszélgetés állandó szakmai vendége, Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy MI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
A labor célja nem a technológiai csillogás, hanem az, hogy a kutatás minél gyorsabban ipari vagy társadalmi hasznosulássá váljon. Ahogy Érdi-Krausz Gábor fogalmazott: a kutatás ne maradjon öncélú, és a közösség „építsen olyan helyet Magyarországon, ahol a fiatal kutatók nem aggódnak a hónap végi albérlet miatt, hanem témát és perspektívát találnak”.
A nemzeti MI-labor: egyszerre összefogás és versenyfutás
A MILAB 2020-ban jött létre, amikor a kormány a nemzeti laboratóriumok rendszerével kiemelt kutatási fókuszokat jelölt ki. A cél egyszerű, de merész: összehozni a legjobb magyar agyakat, ne párhuzamosan dolgozzanak, hanem egymást kiegészítve.
A kutatás három fő elvárást követ:
- együttműködés az egyetemek és kutatóintézetek között;
- nyitás külföld felé, ahol ez indokolt;
- gyors ipari hasznosítás, ahol leginkább értelme van.
Aczél Petra felvetette a kissé érzékeny kérdést, miszerint nem túl idealista-e azt hinni, hogy a legjobb kutatók itthon maradnak, amikor a Big Tech eszméletlen pénzeket kínál. Érdi-Krausz Gábor szerint a helyzet kettős: a fiatalok számára a külföldi tanulmányút érték, de a cél az, hogy legyen hová visszatérniük – témákkal, infrastruktúrával, közösséggel.
Van magyar MI-szakterület?
Érdi-Krausz Gábor szerint önmagában nem létezik „magyar MI” kutatási irány. A felhasználási területek viszont nagyon is lehetnek sajátosak: az agrárium és vízbiztonság területén óriási adatbázisok jöhetnek létre, melyeket csak hazai fejlesztések tudnak jól értelmezni. Továbbá a járműiparban is várható változás, mivel az új magyarországi gyárak magas technológiai igénnyel dolgoznak.
A magyar egészségügy pedig jó alapja egy olyan rendszernek, amely „nemzeti kincset érő” adatkészleteket eredményezhet, ezek pedig segítik a korai diagnosztikát és irányított gyógyítást.
A MILAB koordinátora szerint a nemzeti laboratórium hat nagy alprojekt köré szerveződik:
- matematikai alapok,
- gépi látás és orvosi képalkotás,
- nyelvtechnológia,
- ipari anomáliaészlelés,
- egészségügy,
- biztonság.
Aczél Petra joggal vetette fel: ha a nagy nemzetközi cégek vásárolják fel a kisebb fejlesztéseket, akkor kinek a kezében lesznek a nemzeti adatvagyonok? Érdi-Krausz Gábor szerint a legjobb út, ha a kutatóközpontok maguk alapítanak spin-off cégeket, vagy a PHD-hallgatók vállalkozásai viszik tovább a fejlesztéseket. Ezért is fontosak a kooperatív doktori programok, a startuptámogatások, és az, hogy az ipari igények gyorsan találkozzanak a kutatói ötletekkel.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Mi a MILAB feladata, és hogyan működik a nemzeti laborrendszer? (01:00)
- Tehetségmegtartás vs. Big Tech: lehet-e itthon tartani a kutatókat? (06:00)
- Van-e magyar MI-irány? (10:00)
- A MILAB hat fő kutatási területe (14:00)
- A szuverenitás és az adatvagyon kérdése (19:00)
- Spin-offok, kooperatív doktori programok, startupok szerepe (24:00)
- Mi lenne, ha már az MI döntene a kutatásról is? (33:00)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
