Célegyenesbe értek a vakcinafejlesztések Amerikában

K. B. | Mind a Moderna, mind a Pfizer és a BioNTech párosa megkapta az engedélyt, hogy 30-30 ezer fő bevonásával humán kísérleteket folytasson a saját, koronavírus elleni vakcinájával. Az engedélyezési fázis utolsó etapjának sikere esetén már az ősszel megkezdődhet a szer tömeggyártása és alkalmazása. A járvány által leginkább sújtott Egyesült Államokban nagy reményeket fűznek a kísérletekhez, a Moderna fejlesztését Washington csaknem egymilliárd dollárral támogatja, míg a Pfizertől 50 millió ember számára védelmet biztosító vakcinamennyiségre adtak le előrendelést kétmilliárd dollár értékben.

Mindkét fejlesztéssel szintetikus hírvivő RNS-molekulákat (mRNS) juttatnak a páciens szervezetébe, ahol azok „megtanítják” az immunrendszert a vírust álcázó koronaréteg felismerésére és elpusztítására. A technológia új, előnye, hogy a hagyományos vackinakutatásokhoz képest sokkal gyorsabban kifejleszthető, viszont nem áll mögötte széles kísérleti és tapasztalati háttérbázis. Most azonban a gyorsaság feltétlen prioritást élvez. A Reuters 150 próbálkozásról tud, közülük kéttucatnyi jutott el a humán kísérleti fázisig. A Moderna és a Pfizer mellett a héten a Johnson & Johnson is elkezdheti a humán kísérleteket Amerikában, szeptemberre a gyógyszerré nyilvánítást megelőző harmadik fázisba juthat a vakcinája, s hasonló menetrendet tart a brit–svéd AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztése is. Anthony Fauci, az amerikai járványügyi intézet igazgatója szerint novemberre – ideális esetben már októberre – végezhetnek a tesztek kiértékelésével, és pozitív eredmény esetén gőzerővel kezdődhet a gyártás. Erre kész forgatókönyvek vannak, a Moderna az év végéig több tízmillió dózist ígér, a Pfizer százmilliót (mivel egy embert két alkalommal oltanak be). Az előbbi gyártókapacitása az ígéreteik szerint fél-egy milliárd, az utóbbié 1,3 milliárd dózis lenne 2021-ben.

Amerikával szemben az Európai Unió egyelőre nem jutott dűlőre hat tárgyalópartnerével a hatásos vakcinák szállításáról. A Johnson & Johnsonnal az esetlegesen fellépő káros mellékhatások miatti felelősség költségviselésénél akadtak el a tárgyalások, míg a Sanofi–GlaxoSmithKline páros előre kérte a 300 millió dózis ellenértékét, ám meggyőző klinikai eredmények hiányában Brüsszel nem hajlandó fizetni, legfeljebb részletekben. A Pfizer–BioNTech duó félmilliárd dózist adna, fizetni a gyógyszerré nyilvánításkor előre, egy összegben kellene. Ez viszont azzal a kockázattal jár, hogy siker esetén a kereslet alaposan felverheti az árat. Mi több, a Pfizer kúrájának 40 dolláros árát Brüsszelben már most sokallják. Ott a júniusban az AstraZeneca–Oxford párossal az olaszok, a németek, a franciák és a hollandok által közösen kötött 750 millió eurós szerződést lobogtatják, amely 300 millió adagra szól 2,5 eurós egységáron, egy jobb kávé áráért. Az EU első körben 2 milliárd eurót tett félre vakcinavásárlásokra.

Záporoztak a mínuszok

Valamennyi soron mínusszal zárta a második negyedévet a Pfizer. A világ második legnagyobb gyógyszergyártójának bevétele 9 százalékkal, 11,8 milliárd dollárra, kiigazított profitja 3 százalékkal, 4,4 milliárd dollárra esett az egy évvel korábbihoz képest, míg az egy részvényre jutó 78 centes eredmény (EPS) 2 százalékos visszaesés. Mindenesetre a Refinitiv 11,5 milliárdos forgalmi és 66 centes EPS-várakozását túlszárnyalta a Pfizer, amely az üzleti évre vonatkozó bevételi tervét – jelzésértékűen – százmillió dollárral, EPS-ét pedig 3 centtel magasabb sávba helyezte.