Máris repedezik az észak-amerikai vámszövetség

A kitűzött céllal ellentétes eredményhez, éles vitákhoz és megemelt vámokhoz vezethet a tegnap életbe lépett amerikai–mexikói–kanadai kereskedelmi egyezmény (USMCA), amely a 26 évig működő NAFTA-t váltja. A három ország közötti kereskedelmi forgalom éves szinten eléri a 12 ezermilliárd dollárt, és 14 millió munkahely függ tőle – normális körülmények között. A körülmények azonban messze vannak ettől. Egyrészt az Egyesült Államokat, Mexikót és Kanadát is mély recesszióba sodorta a koronavírus-járvány, amely miatt áprilisban egy évtizedes mélypontra süllyedt az áruforgalom. Másrészt Donald Trump és kereskedelmi főképviselője, Robert Lighthizer az agresszív kereskedelmi stratégia és a gazdasági nacionalizmus elkötelezett híve, és így állnak az USMCA-hoz is. Az amerikai elnök már megfenyegette Kanadát, hogy megvonja tőle az alumíniumimport-vám alóli mentességet, és kész hasonló lépésre a tejipari export esetében is. Lighthizer pedig két hete a washingtoni kongresszus előtt megígérte, hogy „azonnal és gyakran” fellép majd minden esetben, amikor úgy véli, hogy a másik két ország nem teljesíti teljes mértékben a vállalt kötelezettségeit.

Az USMCA pedig jócskán ad lehetőséget Washingtonnak a keménykedésre, hiszen a NAFTA-nál szigorúbb feltételeket tartalmaz többek között a munkajog területén, és új szektorokra, például a digitális kereskedelemre is kiterjed. Az amerikai cégek pedig nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy kihasználhassák az egyezmény adta lehetőségeket: a mezőgazdaság a génmódosított termékek, a gyógyszeripar az új szerek mexikói engedélyezésének felgyorsításáért lobbizik a The Hill tudósítása szerint. A gyógyszergyárak az internetes cégekkel együtt a kormányzat segítségével akarják „megfúrni” a szellemi tulajdonjog védelméről a mexikói kongresszus előtt lévő törvénytervezetet is, amely szerintük sérti a külföldi vállalatok érdekeit. Az energetikai szektor pedig egyenesen azt sürgeti, hogy Trump győzze meg mexikói kollégáját, Andrés Manuel López Obrador elnököt, hogy ne állítsa le az elődje által megkezdett reformot, amely megnyitná az olajipart a külföldi, így az amerikai befektetők előtt.

Az egyik legnagyobb veszély azonban a mexikói munkaügyi törvény, amelyet részben az USMCA kényszerített ki, de amely ellen több száz jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. Az egyezménynek ez a része különösen fontos az Egyesült Államok számára, mivel lehetővé teszi szakszervezetek szervezését és kollektív szerződések megkötését. A demokrata többségű amerikai kongresszus a munkajogi garanciák szigorítása után adta csak áldását a megállapodásra, és ahhoz is ragaszkodott, hogy külön munkaügyi attasét nevezzenek ki a mexikóvárosi nagykövetségre, aki majd ellenőrzi az egyezmény betartását.