Sípályák helyett a látvánnyal vonz Ausztria
Nagy László Nándor | Érdekes kettősség jellemzi az osztrák turizmust ezen a nyáron. Miközben a hivatalos adatok szerint májusban és júniusban az ország szállásain a vendégek száma 74, a vendégéjszakáké 70 százalékkal csökkent, augusztus közepén a világörökségi listán szereplő Hallstadtban rengetegen voltak – tegyük hozzá, a hosszú hétvégének is köszönhető, hogy a magyar szavak már-már háttérbe szorították a németet. A forgalom augusztusban emelkedett meg igazán. Egy grazi étteremvezető szerint, meglepő módon, onnantól érzik nagyon a vendégek számának emelkedését, hogy augusztus 14-én a kormányzat közölte: 21-től csak teszttel engedik vissza a turistákat Horvátországból.
A legnagyobb bajban – Budapesthez hasonlóan – az osztrák főváros van, a hagyományos városlátogatások mellett az üzleti utazások számának drámai csökkenését is megérzi Bécs. Salzburgban azonban a Mozart szülőháza mellett világmárkák butikjainak is helyet adó Getreidegasse a legszebb napjait idézte ottjártunkkor. A kisebb hegyvidéki településeken a szolgáltatók egy része amúgy sem nyit ki nyáron, de most láthatóan nőtt azon házak és éttermek száma, ahol lehúzott redőnyöket találtunk. Az osztrák kormány még májusban 500 millió eurós segélycsomagot hirdetett a vendéglátóipar és a turizmus talpra állítására, egyebek mellett likviditási kölcsönöket tett elérhetővé, emellett pedig júliustól a vendéglátóhelyek által megfizetendő áfát is csökkentette.
Azok a helyek viszont, amelyek a kis, korábban csak a síelés miatt ismert településeken vállalták a nyitva tartást, többé-kevésbé elégedettek lehetnek a nyár végi forgalommal. „Számos vendég, aki eddig csak síelni járt ide, az utazási korlátozások miatt a repülős utak helyett az autós nyaralást, a zsúfolt tengerpartok helyett a hegyi sétákat választotta, és visszatért hozzánk” – meséli Thomas Zederbauer-Walchhofer, a flachaui Enjoy the Alps tulajdonosa. A híres síparadicsom jó példa arra, hogy milyen módon lehet tájba illően ötvözni a régit és az újat. Itt a hagyományos alpesi vendégfogadók mellett szép számmal épültek fel az elmúlt években a 21. század legmodernebb építési technológiáját felhasználó épületek, ám ezek mégsem „üvegpaloták” – kivétel nélkül fontos volt az építőknek a természetes anyagok, főleg a helyben megtalálható fa használata. A „támogasd a helyi ipart” Ausztriában eddig sem csupán szlogen volt, ám most a helyiek termékeit kínáló boltokat és éttermeket az osztrák vevők is megtöltik. A magyar értékítélet szerint termálvíznek aligha nevezhető, 22-26 fokos vizű fürdők a hőségben megfelelők a felfrissülésre, látnivalók terén pedig a nyári Ausztria talán még rá is ver a sípályacentrikus téli hónapokra. Elképzelhetetlenül szép kirándulásokat lehet tenni a nagyszámú, teljesen biztonságosra kiépített szurdokvölgyben, és komoly magashegyi túrákat 2000-3000 méteren, de a kisebb meredélyeket kedvelők számára is bámulatos lehet például a semmeringi vasút viaduktjai alatt kanyargó útvonal. Arra is van lehetőség, hogy alig egy óra elteltével a képeslapra illő kapruni víztározó, a 2040 méteren lévő Mooserboden partjáról indulva már a hasonlóan gyönyörű Zell am See tópartján bérelt csónakból készítsünk képeket. A hangulatos osztrák városi főterek éttermei pedig hívogatók.
A Covid-előírásokat a sógorok nálunk szigorúbban betartják – számos rosszalló pillantást sikerült begyűjteni még akkor is, ha maszkot viselve, egy-egy termékért nyúlva belül kerültünk a másfél méteren. Ha teszünk egy kis kerülőt, a németországi Berchtesgadenben, a Königssee partján azt is megtapasztalhatjuk, hogy csak azután szolgálnak ki az éttermekben, ha előtte megadjuk a címünket, telefonszámunkat az esetleges kontaktkutatás megkönnyítése érdekében. Ausztriában szeptembertől élesedik a tartományi szintű riasztórendszer: 17 pontos, előre meghatározott intézkedési rend lép lépcsőzetesen életbe ott, ahol a fertőzések száma megugrik.
