Ázsia lassul, Európát a németek húzzák

Új információkkal szolgáltak a tegnap közzétett feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek (BMI-k) a globális kilábalás állapotáról. Az egyik legnagyobb meglepetést a kínai Caixin index hozta, amely szerint a novemberi 54,9 pontról 53 pontra lanyhult az ipar aktivitása. Ez még mindig növekedést jelez, és a többi ázsiai index sem volt rossz, India például a maga 56,4 pontjával fenntartotta az ütemet, a stagnálást jelző 50 pontos japán index pedig 19 hónap óta először szabadult ki a visszaesést jelző zónából. A járványt rég maga mögött hagyó Kína sebességvesztése azonban az ázsiai régió egészét tekintve is jelzésértékű.

Az európai adatokat is áthatja a vakcinák érkezésén felbuzdult vállalkozások optimizmusa, a kép azonban több szempontból is vegyes, hiszen kemény járványzárlatok vannak érvényben, amelyeket könnyen lehet, hogy még meg is hosszabbítanak, mert a szigor ellenére dühöng a kór, az oltóanyag pedig – amint a gyártó BioNTech vezérigazgatója, Ugur Sahin figyelmeztetett – lassan érkezhet. A termelők érdekeihez igazított zárlatok sokkal kevésbé sújtják az ipart, mint a durva tavaszi korlátozások, a BMI-k részadataiból azonban kiderül, hogy itt is, ott is akadoznak a beszállítói láncok, nehezebb nyersanyagokhoz és alkatrészekhez jutni. Ezt világosan jelzi, hogy a termelők beszerzési költségei 2018 novembere óta a leggyorsabb ütemben emelkedtek – derül ki az indexeket összesítő IHS Markit frissített decemberi euróövezeti jelentéséből. Az iparvállalatok eladási árai is már harmadik hónapja hágnak magasabbra. Mindezek ellenére az elemzői kommentárokban nem tűnik fel az a várakozás, hogy a termelői áremelkedés megadhatná a rég remélt lökést az euróövezet negatív fogyasztói inflációs rátáinak, hiszen a járvány alacsonyan tartja a szolgáltatások árait, az ipari termékek fogyasztó árait pedig a lanyha kereslet fékezi. A vásárlási kedvet befolyásoló munkanélküliség csökkenése ugyanis fáziskéséssel szokta követni a kilábalást. Tankönyvszerűen mutatja ezt, hogy az európai ipari kilábalást toronymagasan vezető Németországban a legszembeszökőbb a munkahelyek leépítése, amit az eurózóna szintjén a munkahelyteremtést és -megtartást államilag megtámogató Olaszország és Franciaország jobb adatai kompenzálnak.

A már előzetesen ismert decemberi német ipari BMI-t 58,6 pontról 58,3-re korrigálták, de a globális exporteladások meglódulásától hajtott német adat még így is 34 hónapja a legmagasabb. Hollandia friss 58,2 pontos adata 27 hónapos, az írek 57,2 pontja pedig öt hónapos csúcs – e két országban a felívelést az Egyesült Királyságnak a vámunióból való kilépésére való felkészülés is támogatta. Más euróövezeti tagállamok számai azonban csak a novemberi szintet tudták meghaladni, a görög ipar pedig a maga 46,9 pontjával március óta a visszaesési zónában ragadt. A német gazdasággal erősen integrált három nagy közép-európai gazdaság számai mind élénkülést mutatnak, de vegyesek. Kiemelkedik Csehország, ahol a BMI a novemberi 53,9 pontról 57-re ugrott, míg a lengyeleké 50,8-ről 51,7-re javult. Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a cseh ipari termelés 4, a lengyel 5 százalékkal bővülhetett éves alapon a negyedik negyedévben, ami mindkét esetben lassúbb az elmúlt évtized tipikus rátáinál – írta Liam Peach, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza.