Békekötéssel zárult a Katar elleni blokád

Észre kell venniük, hogy ha mi vesztünk egy dollárt, azzal ők is vesztenek egyet – üzente Ali Sherif al-Emadi katari pénzügyminiszter 2017 júniusában az országa ellen elrendelt blokád szervezőinek. Szaúd-Arábia és szövetségesei, Egyiptom, Bahrein és az Emírségek három és fél évet vártak a felismeréssel. Ezalatt a szárazföldi, légi és tengeri szállítási és utazási, diplomáciai blokádot hirdető államok nem tudtak kézzelfogható bizonyítékkal szolgálni arra, hogy Katar valóban támogatná az iszlám terrorizmust. A kiéheztetés taktikája azonban csődöt mondott, az élelmiszer-ellátását döntően Szaúd-Arábián keresztül biztosító Katar légihidat épített ki, és Irán, valamint Törökország támogatásával átvészelte az első nehéz hónapokat, majd hatalmas összegekért megszervezte saját ellátását – így repültek például német tehenek „csordaszám” Katarba. A Szaúd-Arábia által gyakorlatilag körülölelt ország fontos tengeri kijáratait veszítette el a határok lezárásával, de saját kikötőiből még így is folytatni tudta legfontosabb exportcikke, a cseppfolyósított földgáz (LNG) kivitelét, a gázbevételeiből hatalmasra, a GDP 250-szeresére pumpálta tartalékait, és fedezni tudta az extra kiadásait. Annyira kudarcos volt a blokád, hogy az egyszeri deficitet hozó 2017-et követő három évben az Öböl menti országok közül egyedül Katar költségvetése maradt pozitív tartományban. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint tavaly a katari gazdaság 4,5 százalékkal zsugorodott, ez a legjobb adat a régióban.

Az Egyesült Államok a válság rendezésében eleinte túlzott aktivitást nem mutatott, a legfontosabb célja az volt, hogy a szembenállás ne fajuljon fegyveres konfliktussá, hiszen mind a négy Öböl menti országban rendelkezik katonai támaszponttal, a legnagyobb, tíz­ezres kontingense épp Katarban állomásozik. Emellett gazdasági kapcsolatait sem akarta kockáztatni azzal, hogy bármelyik fél oldalára áll. A vita rendezését Donald Trump elnök a külügyminisztereire, előbb Rex Tillersonra, majd Mike Pompeóra bízta, de a közvetítés nem volt eredményes, a másik hibáztatásán nem tudtak túllépni a felek, mígnem Trump veje, Jared Kuschner vette kézbe az ügyet, aki az elnök felhatalmazásával békemisszióra indult a Közel-Keleten, hogy megbékítse az arab világot Izraellel, s megpróbálja összekovácsolni az atomprogramja miatt amerikai szankciók alatt álló Irán elleni stratégiai szövetséget.

Szaúd-Arábia végül hétfőn megnyitotta légterét és határait Katar előtt, tegnap pedig a szaúdi al-Ulában gyűltek össze a politikusok a békeszerződés aláírására, amihez a keretet az Öböl menti államok vezetőinek éves találkozója adja. A szerződésben – amelyet Tamim bin Hamad al-Thani katari emír és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg szignált – a határok újranyitása fejében Katar lemond az embargó miatt elszenvedett kárainak megtérítéséről. Ez nem csekély összeg, csak a Qatar Airways ötmilliárd dollárt követelt. A lényeg, hogy mindenki arcvesztés nélkül zárhassa le a térség történelmének e dicstelen fejezetét, stabilizálódjon a geopolitikai helyzet, és szoros együttműködésben harcolhassanak az új ellenség, a koronavírus és a nyomában járó gazdasági válság ellen. Rehabilitálása után Katar megnyitja a pénzcsapokat, a régióban beruházási hullám indulhat, a Qatar Airways pedig milliókat spórolhat meg a légi folyosók újbóli megnyitásával, s így árait is csökkenteni tudja, ami a turisták visszacsábításánál is fontos szempont, különös tekintettel a közelgő, 2022 végi labdarúgó-világbajnokságra.

A katari GDP

tavaly

4,5

százalékot csökkent