Kiállt az EMA az AstraZeneca oltása mellett
Az Európai Unióban ötmillió embert oltottak be az AstraZeneca vakcinájával, és harminc esetet jelentettek, amikor az oltóanyag beadása után a páciensnél vérzés vagy vérrög keletkezett, illetve alacsony lett a vérlemezkék száma; tegnap még két új eset adódott Hollandiában. A legfőbb aggodalmat az agyi vénás trombózis okozza, amelyet nehéz kezelni. Németországban szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich Intézet adatai szerint a hét elejéig hét olyan 20 és 50 év közötti embernél diagnosztizálták ezt, akik előtte oltást kaptak. Közben a probléma az átlagos népességben 1,6 millió ember közül mindössze egyet érint. Az Egyesült Királyságban több mint 11 millió adagot adtak be az oltásból, és nem érkezett jelentés arról, hogy a vérrögképződés gyakoribb lett volna a normálisnál. Nem észleltek ilyesmit a vakcina tesztelése közben sem.
Az EMA egyébként az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) hasonlóan korábban sem talált összefüggést az oltás és a bejelentett esetek között, az utóbbi ma hozza nyilvánosságra a jelentését. Mindkét szervezet hangsúlyozta, hogy az oltás előnyei felülmúlják az esetleges kockázatokat. Ennek ellenére tizenhárom uniós tagállam, köztük Németország, Franciaország és Olaszország is felfüggesztette óvatosságból a vakcina beadását, ahogyan jó néhány afrikai országban sem oltanak most a brit-svéd gyártó termékével. Súlyos mellékhatása egyébként a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltóanyagának is lehet, mindkettő az átlagosnál gyakoribb anafilaxiás reakciót okozhat, a szakemberek mégis javasolják az alkalmazásukat.
Az AstraZenecával kapcsolatban az is súlyos gond, hogy a „rossz marketingje” miatt az európaiak nem bíznak benne. A YouGov március eleji felmérése szerint a megkérdezettek negyede nem adatná be magának, hanem inkább megvárja, amíg másik vakcinát kap, a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltóanyagát ugyanis sokkal biztonságosabbnak tartják. Hans Kluge, a WHO európai igazgatója szerint „létfontosságú” a bizalom visszaszerzése, meg kell győzni az embereket arról, hogy érdemes és biztonságos beoltatni magukat. A vakcinázási kampány felgyorsítására szükség is lenne a járványhelyzet súlyosbodása miatt. Németországban például Christian Drosten virológus szerint – elsősorban a brit vírusvariáns gyors terjedésével – immár a járvány harmadik hulláma fenyeget, április elejére ismét a decemberihez hasonló szintre ugrik majd az új fertőzések száma. Szerdán január óta a legtöbb, 17 504 új esetet jelentették. Az intenzív osztályokon dolgozó orvosok már felszólították a kormányt, hogy állítsa vissza a korlátozások egy részét. A hét végétől Franciaországban is szigorítanak egyes térségekben, a többi közt Párizs környékén is, ahol a kórházak nem bírják a terhelést, megteltek az intenzív osztályok. A korlátozások az oktatást nem érintik, az iskolákat nem zárják be. Lengyelországban ugyancsak holnaptól három hétig érvényesek az újabb szigorítások, csak az alapvető cikkeket árusító boltok maradhatnak nyitva, és a többi diák mellett az általános iskolák első három osztályának tanulói is online oktatásra állnak át.
Támogatják a nagyágyúk a bizottságot
Németország, Franciaország, Olaszország és Dánia is támogatja az Európai Bizottságot, amely a vakcinaexport betiltásával fenyegette meg az Európai Uniónál magasabb átoltottságú államokat – értesült a Reuters brüsszeli forrásokból. Hollandia, Belgium és Írország óvatosabb ebben a kérdésben, amely napirendre kerül az állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján. „Az egész az AstraZenacával szembeni növekvő frusztrációból ered. Nincs elég vakcinánk, őrült módra exportálunk mindent, miközben nem kapunk semmit” – nyilatkozta név nélkül az egyik tisztviselő. A svéd-brit gyógyszergyártó a múlt héten jelentette be, hogy a szerződésben szereplő 300 millió adag helyett csak 100 milliót szállít június végéig az EU-nak. | VG
