Múlt hét hétfő óta tart a rakétaháború, amelyben izraeli légicsapások tartják ostrom alatt a Gázai övezetet, míg palesztin rakétatámadások fenyegetik a zsidók által lakott területeket. A harcoknak palesztin oldalon legalább 145 halálos áldozatuk van, köztük 41 gyerek és 23 nő, míg Izraelben eddig 8 halálos áldozatról számoltak be, közülük kettő gyerek. Múlt hét pénteken a harcok Ciszjordániára is átterjedtek, több száz palesztin tüntető csapott össze az izraeli hadsereg ott állomásozó erőivel, s az összetűzésekben hat palesztin életét vesztette. Emellett a libanoni határnál is tiltakozók jelentek meg palesztin zászlókkal, míg több izraeli városban folytatódtak az etnikai összecsapások arabok és zsidók között.
Az Egyesült Államok, az Törökország és más országok is az erőszak azonnali beszüntetésére szólították fel a feleket. Franciaországban komoly belpolitikai feszültségeket szült, hogy Párizsban a szombatra tervezett palesztinbarát tüntetést a kormány kérésére a rendőrség nem engedélyezte. A hatósági tilalom ellenére mégis jelentős tömeg gyűlt össze Párizsban. Hasonló megmozduláson csaptak össze tüntetők a biztonsági erőkkel Berlinben, de Londonban és Madridban is tüntettek Izrael katonai műveletei ellen. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere múlt hét végén közölte: Washington mégis támogatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeüljön a hét elején megvitatni az izraeli–palesztin konfliktust, miután a múlt hét péntekre tervezett rendkívüli ülést még elutasította. Az amerikai álláspont szerint Izrael nem reagálja túl jelentősen a rakétatámadásokat, de ellenzik a palesztinok kelet-jeruzsálemi kilakoltatását.
Az izraeli légierő szombaton, egy légitámadás során megsemmisítette az Associated Press hírügynökségnek, az al-Dzsazíra hírtelevíziónak és több más médiának otthont al-Dzsalá Tower 13 szintes épületét Gázában. Izrael nem adott magyarázatot az épület elpusztítására. Az ezt megelőző napon a világ hírügynökségei és vezető hírportáljai arról számoltak be, hogy a tüzérségi mellett szárazföldi offenzíva is indult a Gázai övezet ellen. A hírről azonban hamar kiderült, hogy kacsa, az izraeli hadsereg pedig szándékosan tájékoztathatta félre a világsajtót, amit az izraeli tévéadók tudósításai is megerősítenek. A félretájékoztatás célja az lehetett, hogy a Hamász harcosait becsalják az övezet északi részén húzódó alagútrendszerbe, amit aztán 160 izraeli vadászgép bombázott aznap hajnalban. Több hírügynökség is tiltakozott, hogy a hadsereg a hamis tájékoztatással saját céljaira használta fel tudósítóikat. Az izraeli hadsereg sajtótisztje, Jonathan Conricus alezredes tagadta a vádakat, a hibát személyes tévedésének nevezte.
A feszültség április közepén újult ki, mert zsidó telepesek az arab többségű Kelet-Jeruzsálemben ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonukból, a palesztinok pedig tüntetésekkel tiltakoztak ez ellen. Az elmúlt időszakban 200 ezer fölé emelkedett a város keleti felére költöző zsidók száma, ami egyes részeken az etnikai arányokat is megváltoztatta. Az eddigi kilakoltatások is tüntetésekbe torkolltak, de ez ráadásul a ramadán idejére esett. Sőt, ezzel egy időben többségében szélsőséges izraeliek, szokás szerint a palesztin negyedekben is felvonulva, ünnepelték volna a Jeruzsálem-napot, amely annak állít emléket, hogy a hadsereg 1967-ben elfoglalta egész Jeruzsálemet. Az izraeli rendőrség – talán emiatt – az indokoltnál agresszívebben léphetett fel a tüntetőkkel szemben, közel ezer palesztin megsebesült. A rendőrök az al-Aksza mecsetbe is behatoltak, amely a muszlim világ harmadik legszentebb helye, az épület pedig megrongálódott, kiváltva a Hamász haragját.
Senki nem sejthette, hogy a konfliktus ilyen gyorsan eszkalálódik, annyi azonban bizonyos, hogy a helyzet megtorpedózta az ellenzék kormányalakítását az arab párt és az izraeli szélsőjobboldal támogatásával. Így két éven belül már az ötödik előrehozott választás következik az országban, addig pedig Benjámín Netanjáhú miniszterelnökként a posztján maradhat.
Az egy hete tartó harcok
145
palesztin áldozatot követeltek
