Az Európai Bizottság (EB) részéről még nem érkezett ilyen jellegű megkeresés, de természetesen elnök asszony magyarországi látogatása esetén állunk szíves rendelkezésére, hogy közösen áttekintsük a magyar Helyreállítási Tervben megfogalmazott fejlesztési célkitűzéseinket
– közölte a Világgazdaság megkeresésére a Miniszterelnökségi Sajtóiroda. Lapunk annak kapcsán érdeklődött a kormányzatnál, hogy mikor esedékes Ursula von der Leyen érkezése Budapestre, miután az uniós vezető június közepén megkezdte NextGenEU körútját.
Ennek keretében a német politikus személyesen keresi fel a tagországokat, hogy egyeztessen a kormányfőkkel az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásáról. Az EB elnöke az elmúlt két hétben tucatnyi, főképp nyugat-európai tagállam első emberével találkozott, amelyek alkalmával rend szerint bejelentette, hogy a Bizottság zöld lámpát adott az ország helyreállítási dokumentumának. A régióban az osztrák kancellárral és a szlovák miniszterelnökkel tárgyalt eddig, de Lettországba is eljutott.
Az, hogy Ursula von der Leyen milyen sorrendben keresi fel a tagállamokat, kevésbé bír üzenetértékkel, a program sokkal inkább egyfajta időbeliség szerint bonyolódik.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda emlékeztetett rá, hogy Magyarország 2021. május 11-én nyújtotta be a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (HET) az EB számára. Ennek két hónapos bizottsági értékelése várhatóan július közepén zárul, tehát ennél előbb nem is kerülhetne sor a találkozóra.
Fontos, hogy a vizsgálatot követően a végső döntést az Tanácsa mondja ki az országok helyreállítási terveiről. A magyar HET a koronavírus járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő. A program költségvetésének meghatározó része az egészségügy, az oktatás és a környezetbarát közlekedés előre mozdítását érinti, és több mint 2500 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze a következő hat évre. A kormány az uniós finanszírozási eszköz keretében a Magyarország rendelkezésére álló hitelkeretet (mintegy 3400 milliárd forint) egyelőre nem hívja le, de erre 2023-ig még lehetősége van.
Az EB elnök látogatása a tagországokba szimbolikus, különösebb technikai jelentősége a folyamatban nincsen
– erről a Deloitte kormányzati tanácsadás üzletág menedzsere nyilatkozott a Világgazdaságnak. Béres Attila kiemelte, hogy az EB egyelőre csak elfogadásra javasolta a már felkeresett országok terveit a Tanácsnak.
Az uniós országok felelős minisztereit tömörítő fórumnak minősített többséggel, végrehajtási határozat formájában kell majd jóváhagynia a HET-eket.
A szakértő elmondta, hogy jelen állás szerint 21 tagország nyújtotta be a tervét, amelyek közül a Bizottság 12-t értékelt. Ursula von der Leyen látogatásai ezek bejelentésének apropóján történtek.
Béres Attila éppen ezért úgy kalkulál, hogy ha az eddigi forgatókönyvek folytatódnak, akkor Magyarország esetében is a bizottsági döntést követően lesz aktuális az EB elnökének érkezése.
Az Európai Bizottságnak két hónapja van a HET értékelésére, a tapasztalatok alapján ez másfél-két hónap alatt meg is valósult. Tehát a magyar terv kapcsán is arra lehet számítani, hogy ezen az időtávon belül születhet meg a vizsgálat eredménye, vagyis a májusi benyújtáshoz képest reálisan július közepére, végére
– fogalmazott.
