A világ második legnagyobb bányászati vállalata, a brit-ausztrál Rio Tinto 2,4 millió dollár értékű beruházást indít a Szerbia nyugati részén található Jadar-völgyben. A vállalat negyven év alatt 2,3 millió tonna lítium-karbonátot tervez kinyerni a bányából. Az építkezési munkálatok előreláthatólag jövő év elején kezdődnek meg, és a termelés valószínűleg 2026-ban indul meg. Noha a beruházás mindeddig nem kapott meg minden engedélyt Szerbiában, amennyiben megvalósul, a cég a világ egyik legjelentősebb lítium-termelőjévé válhat — írja a Reuters.

Fotó: Shutterstock

A lítium központi szerepet játszik a megújuló energiaforrásokra fókuszáló jövőben, és az elektromos gépjárművek térnyerésével egyidejűleg jelentősen megnőtt a lítium iránti globális kereslet. A lítium mellett bórsavat termelne ki a cég, amely a napelemekhez és szélerőművek turbináihoz szükséges nyersanyag. A főbb autógyártók is üdvözölnék a beruházást, ugyanis jelenleg Kína a legfontosabb lítium-beszállító nemzet. 

A beruházás útjából azonban nem hárult el minden akadály, a szerb hatóságok ugyanis ellenzik a lítium-karbonát exportálását, mint akkumulátor-nyersanyag és a lítium akkutöltők, valamint az elektromos autók helyi gyártását sürgetik — számolt be róla a Bloomberg. A szerb kormány ígéretet tett arra, hogy népszavazást tart az ügyben, miközben arról igyekszik meggyőzni a lakosságot, hogy a bánya jelentős élénkítő hatással lehet a szerb gazdaságra. A szerb miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerint egy európai autógyártó 450 ezer elektromos autót tudna legyártani évente a Szerbiában kitermelt lítiumnak köszönhetően, és Szerbia akár 22,2 százalékos GDP növekedést is elkönyvelhetne a beruházás által.

Ezen kívül a környezetvédők oldaláról is erős ellenállásba ütközött a bányászati projekt. A felháborodás nem bizonyult alaptalannak, a Rio Tinto korábbi beruházásai ártottak a helyi közösségeknek és negatív hatást gyakoroltak a környezetre is. A céget korábban környezetvédelmi kihágások, valamint vesztegetés gyanújával is megvádolták, továbbá 2020 májusában ausztrál őslakos szenthely is megsemmisültek egy vasérc-bánya bővítésekor Nyugat-Ausztráliában. A cég azóta elnézést kért az ügy miatt, és számos vezető beosztásban lévő dolgozó felmondott. 

Fotó: Shutterstock

A civil tüntetők talajszennyezéstől és vízhiánytól tartanak a projekt megvalósulása esetén. Marija Alimpic szerb aktivista szerint a Rio Tinto 36 családtól vásárolt földet ez idáig, és úgy véli, további területek kisajátítására is sor kerülhet. Ezen kívül a Belgrádi Egyetem biológia tanszékének professzora, Miljana Tomovic szerint a bánya megépülése 140 faj kihalását veszélyeztetheti. Noha a bányászati cég állítása szerint több mint 100 millió dollárt fordítana a környezetvédelemre, a bírálók szerint a lehetséges károkat nem mérték fel kell kellőképpen, valamint környezetvédelmi és megvalósíthatósági tanulmányok sem készültek a projektre vonatkozólag.