Romániában több mint 11,33 millió tonna búzát arattak az idén, ez az ország 2007-es uniós csatlakozása óta a legjobb termésnek számít. Az idei rekordtermésből ráadásul mintegy 70 százalék a kenyérbúza, 30 százalék pedig takarmány minőségű. Az agrártárca tájékoztatása szerint augusztus közepéig a 2,2 millió hektárnyi termőterület 98,54 százalékáról takarították be a búzát, amiből tavaly az aszály miatt mindössze 6,4 millió tonna termett az országban. Románia a búza vetésterülete alapján Franciaország, Németország és Lengyelország mögött a negyedik helyet foglalja az EU-ban.
A román agrártárca beszámolója szerint az átlagtermés hektáronként 5346 kilogramm volt az idén, az erdélyi megyékben – Szatmár, Temes, Bihar, Arad –, a bánsági Krassó-Szörény, valamint a Kárpátokon túli Olt, Ialomita, Braila és Botosani megyében ennél is nagyobb átlaghozamot jegyeztek.
Az árpatermés 1,88 millió tonnát tesz ki ebben az évben, ami szintén rekordnak számít 2007 óta, ebből a gabonából 5599 kilogrammos hektáronkénti átlagtermést jegyeztek.
A többi gabonaféléből – rozs, tritikálé, tavaszi árpa, zab, köles stb. – szintén jó a termés, így az eddigi teljes gabonatermés meghaladja a 15 millió tonnát Romániában.
A kiváló búzatermés ellenére Romániában elkerülhetetlen a kenyér és a sütőipari termékek újabb drágulása, ami az év első felében mintegy 5 százalékos volt a statisztikai hivatal adatai alapján. Az ágazat képviselői szerint az áremelkedést a világpiaci folyamatok gerjesztik: az Oroszországot, Ukrajnát és Kazahsztánt sújtó idei aszály miatt június és augusztus között mintegy 60 százalékkal drágult a búza a nemzetközi piacokon, elérve a tonnánkénti 200 eurót. Adrian Oros agrárminiszter emlékeztetett, hogy tavaly a szárazság miatt Romániában 40 százalékkal kisebb lett a búzatermés az előző évhez képest, mégsem ugrottak meg az árak, elenyésző volt a drágulás.
A kenyér, a búza árát a világpiac határozza meg. Idén a romániai termelők pótolni tudják a tavalyi veszteségeiket, mert drágult a búza. Ugyanakkor Amerikában, Ukrajnában, Oroszországban, vagyis a nagy búzatermelőknél tarolt az aszály, így globálisan kevesebb a termés. Aratáskor általában csökken a búza ára, de idén nem ez történt
– jelentette ki Oros elismerve, hogy közben nőttek az energia- és a munkaerőköltségek is, és mindez a kenyér drágulásához vezet.
Aurel Popescu, a sütőipari vállalkozásokat tömörítő Rompan szövetség elnöke úgy véli, szeptemberben mintegy 15 százalékkal emelkedhet a kenyér ára, mivel a gabonatermelők máris drágítottak, a liszt tonnánkénti árát 40 százalékkal, 750 lejről (1 lej 71 forint) 1050 lejre srófolták fel.
Diószegi László, a nevét viselő, termékeit Erdély számos városában forgalmazó székelyföldi pékség tulajdonosa a kolozsvári Krónika napilapnak úgy nyilatkozott, a jövő hónap közepétől 10 százalékkal drágul a kenyér, enélkül az ár még az előállítási költségeket sem fedezné, a kisebb pékségek ugyanakkor kénytelenek lesznek ennél is nagyobb mértékű áremelést végrehajtani költségeik megtérülése érdekében. Egyébként az Eurostat adatai szerint Romániában az egyik legalacsonyabb a kenyér és a gabona ára, csaknem 47 százalékkal marad el az uniós átlagtól.
