Washington hamarosan óriási, ezermilliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési csomagot bocsát útjára, ami hosszú távra adhat újabb lökést a már amúgy is erős építőanyag-keresletnek. Az építőanyagok árának idei emelkedése nem csak a magyar vállalkozóknak és megrendelőknek okoz fejtörést, és a szakértők szerint ez valószínűleg csak egy szuperciklus kezdete, amely négy-öt esztendőre vagy akár egy egész évtizedre elnyúlhat.
Az építőanyagok drágulása globális jelenség.
A chicagói épületfa ára például májusban rekordot döntött ezer deszkalábanként 1700 dollár felett. Azóta ugyan 550 dollár környékére vonult vissza, de ez még mindig jóval magasabb, mint az utóbbi negyven évben szinte bármikor.
A SteelHome globális acélárindex az elmúlt egy évben csaknem a duplájára, 190 pont köré emelkedett. Az IbisWorld ágazati kutatóintézet szerint a cement árát az Egyesült Államokban a válság után visszatérő kereslet már tavaly 0,8 százalékkal növelte, az idén 2,2, jövőre 1,9 százalékos emelkedés várható, tonnánként 129,2 dollárra (összehasonlításként: 2003-ban 75 dollárba került). Mivel az alapanyag, a mészkő bőségesen rendelkezésre áll, a cement árát elsősorban a kereslet befolyásolja. Hogy miként változtak a kilátások, azt a nagy amerikai építőanyag-gyártó, a US Concrete Inc. részvényárfolyamának a mozgása illusztrálja: egy éve a papírral valamivel 30 dollár alatt kereskedtek, az idei nyár elejére 75 dollárra emelkedett, és azóta bebetonozódott ezen a szinten.
A Morgan Stanley által az elmúlt hónapokban készült elemzések szerint Joe Biden elnök infrastruktúra-csomagja olyan szuperciklust indíthat el az amerikai építkezésekben, amilyenre legutóbb az 1950-es években volt példa, és a recessziót egy évtizednyi fellendülés követheti. A korábbi tapasztalatok szerint a csomag elfogadását követő három hónapban árazzák át a befektetők az érdekelt cégek papírjait, bár a törvényhozási folyamat már hónapok óta folyik, és hatással lehetett a részvényárakra. Az építési felszereléseket gyártó Caterpillar árfolyama az idén eddig 16 százalékot emelkedett, a lakásépítő DR Hortoné 41 százalékkal, az acélgyártó Nucor vállalaté pedig megduplázódott.
A svájci Holcim építőanyag-csoportnak – amely a világ legnagyobb cementgyártója és az első fél évre rekordnyereséget jelentett – ennél kisebb, 8 százalékos részvényár-emelkedéssel kellett megelégednie. De a szuperciklus a szakértők szerint nem korlátozódik az Egyesült Államokra, hiszen Európában is várható, hogy sokat költenek az infrastuktúrára és a zöldátalakításra.
Az Európai Unió 800 milliárd eurós kilábalási csomagjának a kiosztása már el is kezdődött, Boris Johnson brit kormánya 600 milliárd fontot tett félre infrastrukturális célokra, és Kína is óriási összegeket fordít fejlesztésekre.
Az Európai Unióban a vállalkozások még szélesebb körére is kiterjedhetnek ennek hatásai, mint az Egyesült Államokban, ahol az infrastruktúra-pénzek zömét elosztó tagállami és települési kormányzatok sokkal kevésbé bíznak a köz–magán-partnerség (PPP) konstrukciókban. Lassan beindul a költségvetési ösztönzés, és négy-öt évig el fog tartani – idézte a Financial Times Jan Jenischt, a Holcim vezérigazgatóját.
Azt hiszem, az építkezések és az építőanyagok számára egy szuperciklus kezdődött
– tette hozzá.
A fejlett gazdaságok építőipari fellendülése a feltörekvő piacokra is hatással lesz, például a kereskedelmi csatornákon keresztül – vélte Fernando González, a mexikói székhelyű Cemex építőanyag-óriás vezérigazgatója. Az Egyesült Államokban Biden elnök csomagja 20-30 százalékkal növelheti meg a keresletet a cementre – jövendölte Maher Al-Haffar, a Cemex pénzügyi igazgatója. Ez a szuperciklus valószínűleg nem lesz olyan erőteljes, mint a 2000-es éveké, amelyet Kína felemelkedése hajtott, de hosszabbra nyúlhat – mondta a brit lapnak Noble Francis, a londoni székhelyű Építési Termékek Szövetségének gazdasági igazgatója.
