Ausztriában 2022. július 1-től bevezetnék a karbonadót.
Az intézkedés a napokban született bejelentés szerint 2025-ig 5 milliárd euró összbevételt ígér az osztrák költségvetésnek.
Úgy keletkezne, hogy az uniós karbonszabályozás alá nem tartozó vállalatoknak 2022 második felében a szén-dioxid kibocsátásuk után tonnánként 30 euró, 2023-ban 35 euró, 2024-ben 45 euró, 2025-ben pedig 55 euró felárat kellene fizetniük. Az ökoszociálisnak nevezett reform részletszabályai várhatóan még 2021 őszén megjelennek.
A kormány tervét Sebastian Kurz osztrák kancellár 2021. mutatta be. Gernot Blümel pénzügyminiszter a célok között többek között a klímavédelmet, az adófizetők terheinek enyhítését, a környezetkímélő beruházások támogatását és az osztrák államadósság csökkentését emelte ki.
Fotó: Shutterstock
A lakossági terhek mérséklése azért került a csomagba, mert az miatti többletköltség elsősorban az energiaipari vállalatokat érinti, emiatt viszont drágulhatnak az üzemanyagok. Az e hatás enyhítését szolgáló változtatások döntően a kis- és közepes jövedelműeket segítik majd, de csökkenne a társasági adó kulcsa is, mégpedig 2023-ban 24 százalékra, 2024-ben pedig 23 százalékra.
A személyi jövedelemadó az évi bruttó 18-31 ezer eurós keresetűek esetében 2022. júliusától 35 százalékról 30 százalékra esne, az évi bruttó 31- 60 ezer euró keresetűeknél pedig 42 százalékról 40 százalékra.
A kis – havi 2600 euró alatti – jövedelműek egészségbiztosítási járuléka 1,7 százalékponttal marad el a jelenlegitől 2022. július 1-től. Ez az osztrák kormány becslése szerint 2,3 millió munkavállalót érinthet és 1,6 millió nyugdíjasnak kedvez. A családi adókedvezmény és a gyermekek utáni támogatás éves maximuma gyermekenként 1500 euróról 2000 euróra nő. Ezen felül az alacsony jövedelmű egyedülálló anyáknak járó évenkénti gyermekbónusz gyermekenként 250 euró helyett 450 euróra emelkedik. Azon anyák tartoznak e körbe, akik évi legfeljebb 12 ezer eurót keresnek, nem fizetnek adót, tehát nem tudják érvényesíteni az adókedvezményt sem. E jogosultság kiterjed azokra a családokra is, amelyekben mindkét szülő éves jövedelme 6000 és 12 000 euró közötti. Szintén új intézkedés, hogy a munkavállalók évi akár 3000 euróig is adómentesen részesülhetnek a vállalati profitból. Megjelenik továbbá a regionális eloszlás alapján járó klíma-bónusz, vagyis a szén-dioxid adóból befolyó klíma-bónuszt regionális felosztási elv szerint a kormány visszajuttatja a lakosságnak.
A kormány a tömegközlekedés minőségétől függően négy régiót különböztet meg, amelyekben eltérő juttatást ad a lakosságnak.
A jó tömegközlekedési adottságú városokban élők évi 100 eurót, az autót nagyobb arányban használó térségekben 133 eurót (például Tirol, Stájerország), 167 eurót (például Burgenland), illetve 200 eurót (például Vorarlberg, Alsó-Ausztria) kap majd minden lakos.
A gyerekek után felezik az összeget, vagyis a jó tömegközlekedésű Bécsben egy 4 fős család (2 szülő és 2 gyermek) jövőre összesen 300 euróra lesz jogosult.
A fentieken túl a kormány szerint a széndioxid-intenzív vállalatoknak is mentességet kell nyújtani, hogy termelésüket ne helyezzék át egy kevésbé szigorú követelményeket támasztó országba. Elengedik továbbá a saját termelésű áram után fizetendő adót, ami országosan 50 millió eurós kedvezményt jelent. A regionális klímabónuszt az egész évre kifizeti az állam, holott az adó csak július 1-től esedékes.
Az intézkedések nettó költségvetési kiadási hatását a bejelentés szerint ellensúlyozza azok gazdaságélénkítő hatása, valamint az, hogy az intézkedéssel Ausztria még vonzóbb lesz a befektetők számára. Így megvalósulhat az említett célok között szereplő államadósság-csökkentés is. Kérdés persze, hogy mikor. Az osztrák gazdaság ugyanis – mutatnak rá elemzők – még nem állt helyre: mivel az idén „mindössze” 3,8 százalékkal nőtt, a Covid előtti szintjét is csak 2022 első felében érheti el. Ráadásul, miközben az adócsomag erős lakossági és vállalati adócsökkentés és családtámogatást tartalmaz, az osztrák államadósság már így is megközelíti a 90 százalékát. A kétségtelenül népszerűségjavító csomag zöld jellegét eközben csak az új karbonadó képviseli, amelyet sokak vélekedése szerint a vállalatok átterhelhetnek majd a fogyasztókra, ezzel pedig (green)inflációt generálhatnak. A karbonadó bevezetése, az adócsökkentések, valamint támogatások növelése rövid távon egyértelműen növelik a költségvetési hiányt, de hosszabb távon a növekedés gyorsításával ez a hatás eltűnhet és az inflációval együtt kinőhető az
