A koronavírus-járvány és az arra adott válaszok alapvető változásokat hoztak a munkaerőpiacon is. Egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány világszerte, miközben az Egyesült Államokon felmondási hullám söpört végig. Az amerikai munkások azonban nem csupán felmondások segítségével igyekeznek kihasználni azt, hogy 

több a nyitott munkahely, mint a munkanélküli, 

hanem a sztrájkokkal is igyekeznek nyomást gyakorolni a munkáltatókra a magasabb bérek és a jobb körülmények érdekében.

A munkabeszüntetések száma olyan mértékben megszaporodott – a Labor Action Tracker adatai szerint 257 sztrájkra került sor októberben az Egyesült Államokban –, hogy a közösségi médiában már a striketober nevet kapta 2021 októbere. A munkabeszüntetések számos iparágat érintenek, de sokszor már az azzal történő fenyegetés is elegendő, mit például a filmipari munkások esetében.

Fotó: Frederic J. BROWN / AFP

A munkások követelései érthetők, hiszen míg 1948 és 1979 között a termelékenység és a bérek párhuzamosan növekedtek – ezen időszakban a termelékenység 118,4 százalékos bővülése a bérek 107,5 százalékos emelkedésével járt –, az azóta eltelt időszakban ez a kapcsolat megszűnt (1979 és 2020 között a termelékenység növekedése 61,8 százalékos volt, ám a bérek csak 17,5 százalékkal emelkedtek). A mostani akciók ezen próbálnak változtatni, és úgy tűnik, 

a szakszervezetek számára ezek jó reklámot is jelentenek, hiszen támogatottságuk 1965 óta a legmagasabb értéket érte el a Gallup mérései szerint.

 A közvélemény változását jelzi, hogy ezen szervezetek jelenleg 68 százalékos támogatottsága 20 százalékkal magasabb a 2009-es mélypontnál.

A munkaerőhiányhoz az Egyesült Államokban a koronavírus újabb hullámai is hozzájárulnak, ám kérdéses, hogy ezek lecsengésével mennyire marad meg a munkások évtizedek óta nem látott kedvező alkupozíciója. Az, hogy a cégek nem találnak elegendő dolgozót, még az olyan, a szakszervezetektől mentes vállalatokra is hatással van, mint az Amazon, mely kénytelen volt emelni a kínált béreken. A fizetések növekedése azonban felgyorsíthatja az automatizáció terjedését, ugyanakkor az is igaz, hogy a fejlett világban – így az Egyesült Államokban is – 

a munkaképes korosztály létszáma alighanem túl van a csúcson, ami az alkalmazottak pozícióit erősíti.

Ugyanakkor szakértők szerint a szakszervezetek ereje mégsem fog igazán növekedni, hiszen ezek taglétszáma nem emelkedik az események hatására, és a munkaerőpiac egyensúlyának elérése után a most kivívott nyereségek nem biztos, hogy tartósak lesznek

A bérek növekedése emellett tovább erősítheti az inflációs nyomást, 

miközben a drágulás mértéke a járvány hatására bevezetett monetáris élénkítés és az ellátási láncok szakadozása miatt már így is évtizedes csúcsokat dönt.