A gyakori hiedelmekkel ellentétben a fenntarthatóság és a kibocsátáscsökkentés nem lassítja a gazdaságot. Sőt, inkább lökést adhat a kelet-közép-európai országoknak, és még a klímaváltozás okozta károkat is csökkenthetik – ez derül ki a brit Cambridge Econometrics kutatócég budapesti irodájának legutóbbi elemzéséből, amelyet az ENSZ hétvégén kezdődő éghajlatváltozási konferenciája (COP26) előtt adtak ki. Az elemzés szerint a régió országai közül Magyarország profitálhat a legtöbbet, ha hamarabb és aktívan kezdi meg a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését.

A visegrádi négyeket és Romániát vizsgáló elemzés szerint Magyarország gazdasága növekedhet legjobban, ha időben elindulnak a kibocsátáscsökkentést és dekarbonizációt célzó programok. Míg a klímaváltozás okozta fizikai károk mértéke nagyjából a globális átlag szerint alakul a térségben, ezek az országok az átlagnál többet nyerhetnek a dekarbonizáció révén. Ha viszont elmulasztják ezt vagy késlekednek, 2050-ig évente átlagosan akár 2,8 százalékos gazdasági növekedéstől eshetnek el. Emellett ha a klímaváltozást elleni globális erőfeszítések kevésnek bizonyulnak, a klímaváltozásból adódó fizikai károk akár éves gazdasági kibocsátásuk 3,3 százalékát is elérhetik.

Fotó: Julian Stratenschulte / Europress/AFP

„Modellszámításaink szerint a következő évtizedekben egyértelműen pozitív gazdasági hatása lehet annak, ha ezek az országok most kezdik meg az áttérést az alacsonyabb kibocsátásra. Ahol ezt aktívan és időben elkezdik, sokat nyerhetnek, a fosszilis tüzelőanyagok exportjára támaszkodó országok viszont a globális átalakulások vesztesei lesznek” – összegzi a kutatás tanulságait Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti ügyvezetője. 

Míg nemzetközi szervezetek és az Európai Unió a klímaváltozás elleni lépések felgyorsítását sürgetik, az egyes országok kormányai gyakran hezitálnak. A Cambridge Econometrics E3ME nevű, szakpolitikák szimulációjára kidolgozott globális makrogazdasági modellje azonban megmutatja, hogy gyakran alaptalanok a hatékony kormányzati fellépést lassító vagy gátló hiedelmek. Az áttérés az alacsony kibocsátású technológiákra – jellemzően az energia, a szállítás és a közlekedés terén – gazdaságélénkítő hatású és csökkenti a függést a fosszilis tüzelőanyagoktól. A fokozatos dekarbonizáció emiatt elősegíti az energiabiztonságot, segít elkerülni a növekvő és gyakran változó energiaárak okozta negatív hatásokat, és mérséklik a manapság az égbe szökő gázárak kapcsán is tapasztalható sokkot.

A modellszámítások során a Cambridge Econometrics szakemberei két gyakran használt forgatókönyvvel dolgoztak. Az egyik a Párizsi Klímaegyezmény célkitűzéseinek elérésével számol, mely szerint a globális felmelegedést sikerül 2°C fok alatt tartani (ez a 2°C fokos forgatókönyv). A másik a jelenlegi tevékenységek és struktúrák fennmaradása mellett 4°C fokos globális felmelegedést vesz alapul 2100-ig (4°C fokos forgatókönyv). A 2°C fokos forgatókönyv modellezésének eredményei szerint a befektetések a tőkeigényes zöld gazdaság kialakításába jelentős gazdasági növekedést generálnak. Ezek jelentős része származhat a magánszférából, amihez kiszámítható nemzeti szakpolitikákra és a pénzügyi szektor részvételére lesz szükség.

Azonnali cselekvést sürget David Attenborough

A visegrádi négyeket és Romániát magába foglaló térség magasabb gazdasági növekedést érhet el, ha az országok támogatják a befektetéseket az alacsony kibocsátású technológiákba és ha csökkentik függésüket a fosszilis tüzelőanyagoktól azzal, hogy helyben előállítható, nem fosszilis alapú technológiákra térnek át. A régióban kifejezetten magas az átmenetből származó növekedési potenciál, mivel ezek a gazdaságok még jelentős mértékben támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagokra, tehát egyszerűbb lépésekkel – például az energiatermelés, a szállítás, a közlekedés és az épületek fűtése terén – is gyors sikereket lehet elérni.

A dekarbonizációs lépések, a zöld befektetések a térségben Magyarország, Románia és Szlovákia gazdaságának adhatják a legnagyobb lökést. 

Az építőipar jelentős bővülésre számíthat az alacsony kibocsátású infrastruktúrák kiépítése révén, az autóipar pedig az elektromos járművekre történő áttérésből profitálhat jelentősen. A 2°C fokos forgatókönyv esetén, az elektromos autók terjedésével Magyarország például megőrizheti vezető szerepét a járműgyártásban. A dekarbonizáció pedig csökkenő fosszilis tüzelőanyag- és üzemanyagimportot, valamint növekvő gépipari és elektronikai exportot eredményez, ami együtt az ország kereskedelmi mérlegének további javulását hozhatja. 

A 4°C fokos forgatókönyv esetén a V4 országok és Románia a régiós GDP akár 3,3 százalékát kitevő fizikai károkkal számolhatnak 2050-re, míg a 2°C fokos szcenárió esetén ez mindössze átlagosan 1,7% lehet – derül ki a Cambridge Econometrics számításaiból. A térség országai szerencsésebbek az Egyenlítőhöz közelebb fekvő államoknál, de nekik is számítaniuk kell a klímaváltozás okozta károkra. A károk mértékének csökkentését természetesen csakis globális erőfeszítésekkel lehet elérni, amihez viszont minden ország dekarbonizációs erőfeszítésére szükség van.