Mégis megtámadhatja a Gazprom svájci leánya, a Nord Stream 2 AG az uniós gázszabályozás 2019-es kiterjesztését, amely előírta, hogy az a szabály, amely szerint a gázvezetékek nem állhatnak a gáztermelő cégek tulajdonában, az EU-t harmadik országokkal összekötő vezetékekre is vonatkozik, legalábbis így foglalt állást az Európai Unió Bíróságának, azaz az EU legfelsőbb szintű jogi fórumának főtanácsosa.

Fotó: picture alliance

Az Unió alacsonyabb szintű bírósága tavaly még elutasította az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 üzemeltetőinek a szabály ellen benyújtott keresetét, mivel álláspontja szerint a cégeknek nincsen kereshetőségi joguk.

Az irányelv elfogadása megváltoztatta a Nord Stream 2 AG jogi helyzetét, amely ráadásul az egyetlen olyan vállalat, amelyet ténylegesen érintett ez a jogi aktus

– áll Michal Bobek főtanácsos szerdán nyilvánosságra hozott indítványában. Amennyiben ezt az eljáró tanács is megerősíti, ami öt esetből négyben megtörténik, megkezdődhet a jogvita érdemi része.

Az indítvány kiadását nem is lehetett volna jobban időzíteni, hiszen Európát kezdi megbénítani a gázárak robbanásszerű emelkedése.

Az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzemeltetője szerint egyébként az uniós jogszabály 2019-es kiterjesztése kizárólag e vezeték ellehetetlenítését célozta.

Oroszország szerdán tagadta, hogy hozzájárult volna az európai földgázárak megugrásához. Moszkva szerint a kereslet gyors helyreállása, a tárolók alacsony feltöltöttsége és az azonnali piacra irányuló kisebb kínálat okozta az energiapiaci válságot.