A meredeken emelkedő energiaárak miatt tizenhárom éves csúcsra gyorsult az infláció az euróövezetben szeptemberben.

Fotó: Shutterstock

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közzétett végleges, az előzetessel megegyező adatai szerint éves összehasonlításban 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. 

Legutóbb 2008 szeptemberében regisztráltak ennél nagyobb, 3,6 százalékos inflációt az euróövezetben. 

Idén augusztusban még 3,0, júliusban 2,2, júniusban 1,9, májusban 2, áprilisban 1,6, márciusban 1,3, januárban és februárban pedig egyaránt 0,9 százalékot mértek. 

Az euróövezetben szeptemberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 17,6 százalékkal. Az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 1,9, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékkal drágultak.

Az energiaárakat nem számolva 1,9 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig ugyancsak 1,9 százalékos volt. 

Havi összevetésben 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben szeptemberben az előző havi 0,4-es emelkedés után. Az energiaárakat nem számolva 0,4-es volt a növekedés, a maginfláció pedig 0,5 százalékot emelkedett. 

Az Európai Unióban az éves inflációs ütem 3,2-ről 3,6 százalékra gyorsult szeptemberben. Havi összevetésben augusztusban 0,3, szeptemberben pedig 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. 

Éves összevetésben Észországban és Litvániában nőttek a legnagyobb mértékben – egyaránt 6,4 százalékkal – a fogyasztói árak szeptemberben. A legkisebb ütemet Máltán (0,7 százalék), Portugáliában (1,3) és Görögországban (1,9) mérték. 

A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 4,1, Franciaországban 2,7, Olaszországban 2,9, Spanyolországban pedig 4,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összevetésben. 

Magyarországon éves szinten 5,5, havi összevetésben pedig 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak szeptemberben. 

Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen. 

Bár a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, vita van arról, hogy az egyszeri árnyomások a másodkörös hatásokon keresztül mennyire épülhetnek be a tartós inflációba.