A következő német kormánykoalíció megalakításán dolgozó három párt a korábban kalkuláltnál magasabb adóbevételekre számíthat, ezt pedig választási ígéretüknek megfelelően a klímavédelembe, a digitalizációba és a tudományos kutatásokba történő sokkal bőkezűbb állami beruházások finanszírozására fordítanák majd.
A német szövetségi kormány arra számít, hogy a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó adóbevételei 71,7 milliárd euróval meghaladják a korábbi előrejelzésben szereplő összegeket,
mivel a világjárványból való kilábalás és az általános inflációs hatások felfelé nyomják az adóbevételeket is – derül ki a pénzügyminisztérium által összeállított dokumentumból.
A teljes állami szférában – beleértve a tartományi kormányokat és az önkormányzatokat is – a 2021 és 2025 közötti adóbevételeket 179 milliárd euróval magasabbra várják a mostani becslésben, mint a májusiban.
Olaf Scholz leköszönő pénzügyminiszter és leendő kancellár csütörtökön, az adóbevételekről szóló aktualizált kormányzati becslések bemutatását követően tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott arról, hogy a többletbevétel okozta költségvetési mozgásteret hogyan használja fel a következő kormány. Ez azért érdekes, mert a koalíciós tárgyalások egyik legnehezebb pontjának sokan a gazdasági elképzelések összehangolását tartják, mivel a balközép szociáldemokratáknak (SPD), a költekezést támogató Zöldek és a fiskális szempontból szigorú Szabad Demokraták (FDP) egymástól elvi szinten is igen távol eső terveit kell egy platformra hoznia.
Fotó: Christof STACHE / AFP
Olaf Scholz nyilatkozatából kiderült, egyetértenek abban, hogy a leendő kormány a vártnál magasabb adóbevételeknek és a világjárványt követő gazdasági fellendülésnek köszönhetően szilárd államháztartásra építheti jövőbeli politikáját, a digitalizációt, a tudományos kutatásokat és az éghajlat-védelemet pedig rekord méretű beruházásokkal támogatják majd.
Mindez azt követően történt, hogy szerdán befejeződött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciós tárgyalásának első szakasza. A tárgyalások teljes hírzárlat mellett zajlottak, így eddig csupán annyi szivárgott ki, hogy az álláspontok igen eltérőek, és továbbra is sok a vitás kérdés. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy miként viszonyuljon az új kormány az Ukrajnát és Lengyelországot elkerülő Északi Áramlat gázvezeték új vezetékpárja, az Északi Áramlat-2 üzembe helyezéséhez. Itt az egyik oldalon Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke áll, aki szerint nem szabad kiadni az engedélyeket, mert a rendszer nem felel meg annak az európai uniós előírásnak, miszerint nem lehet ugyanaz a tulajdonosa a vezetéknek és a benne szállított gáznak. Ezt a megközelítést azonban a szociáldemokraták mereven elutasítják.
