A FAO legfrissebb jelentése külön fejezetet szentel a mezőgazdasági anyagárak gyors emelkedése hatásainak, főleg az energiaárak következményének az élelmiszerárakra és annak várható kihatásáról a globális élelmiszer-biztonságra.
Míg az élelmiszerek világkereskedelme figyelemre méltó stabilitást mutatott a koronavírus-járvány nehézségei ellenére, a hirtelen élelmiszer- és energiaár-drágulás jelentős kihívást jelent a szegényebb országok és fogyasztók számára, akik jövedelmük nagyobb hányadát fordítják ezen alapvető szükségletekre – áll az élelmezési kilátásokban.
A FAO várakozásai szerint a világ élelmiszerimport-számlája minden idők legnagyobbja lesz az idén, és
meghaladja az 1,75 ezer milliárd dollárt, ami 14 százalékos éves növekedést jelent.
A növekmény oka a nemzetközileg kereskedett élelmiszer-alapanyagok magasabb ára és a szállítmányozás költségének megháromszorozódása.
A fejlődő térségek felelősek a kiadások 40 százalékáért, összesített élelmiszer-kiadásaik várhatóan 20 százalékkal nőnek 2020-hoz képest.
Ennél nagyobb is lehet a növekedés az alacsony jövedelmű, élelmiszer-deficittel küzdő országok esetében, inkább az árak megugrása, mint a mennyiségi emelkedés miatt.
Ezen országokban az alapvető élelmiszerek (gabonafélék, állati eredetű zsírok, növényi olajok és olajos magvak) ára hirtelen kilőtt, míg a fejlett országokban a nagyobb értékű élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, halászati termékek, italok) adják a drágulás velejét.
Rekordtermés lesz gabonából, sertéshúsból sem lesz hiány jövőre
A gabonatermelési kilátások pozitívak:
2021-ben rekordtermés várható a kukorica és a rizs esetében, mindemellett a gabonafélék felhasználása emberi fogyasztásra és állati takarmánynak szintén gyorsan bővül.
Az előzetes előrejelzések a 2021–2022-es szezonra javulást mutatnak az olajos magvak és a származékos termékek kínálatában, ám a szezonzáró érték még így is átlagon aluli lesz.
Három év zsugorodás után a cukortermelés magára talál a szezonban,
ám kereskedelme csökkenhet a főbb exportőr országok alacsonyabb készletei és a drágulás miatt.
Bővül a hústermelés is, főként Kína gyors magára találása miatt, azon belül is kiemelten a sertéshúsé. A kereslet által hajtott kibocsátásnövekedés várható mindenhol a világon, a Csendes-óceán térségét kivéve,
kereskedelmük azonban várhatóan csökken a legjelentősebb ázsiai és európai importőr országok zsugorodó kereslete miatt.
A globális tejtermelés is bővülhet mindegyik jelentős termelőtérség esetében, de főként Ázsiában és Észak-Amerikában.
A tejtermékek globális kereskedelmében is növekedés várható a járvány miatti leállások eltűnésével.
Azonban az elmúlt hónapokban ennek üteme lassulni látszik a belső termelés bővülése és a fogyasztói kereslet mérséklődése miatt.
A halászat és akvakultúra kibocsátása akár 2 százalékkal is nőhet 2021-ben.
Mindemellett a járvány jelentős károkat okozott a szektornak, és az új piaci dinamikák akár tartósan is velünk maradhatnak. A halkereskedelem azonban magára talál a szállítás magas költségei és problémái ellenére is.
