A jövő év végére állhat helyre az ellátási lánc 

– hangzott el a Magyar Lízingszövetség szakmai napján. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője előadásában kifejtette, a pandémia csúcsát követően a lakosság bizalmi indexe erősen felfutott, a kereslet erősödött, miközben a termelés és az ellátás folyamatosan akadozott – emiatt aztán az index is elindult lefelé. A szakember szerint ráesett a világgazdaságra az emberek vásárlási igénye, ám a pandémiának nincs vége, Kínában például folyamatosak a lezárások, így aztán gyakori probléma, hogy 

egy termék alkatrészeinek 99 százaléka megérkezik, de a maradék 1 százalék nem, emiatt nem lehet termelni, a raktárhelyek pedig zsúfolásig megtelnek, a várakozási idők jelentősen hosszabbodnak.

Fotó: Shutterstock

Németh Dávid az autógyártással kapcsolatban azt mondta, a 2017-es csúcs után már elindultak lefelé a számok, ez nem csupán a koronavírus eredménye, valamint arról is beszélt, hogy a következő három-négy évre előrevetítve 3-4 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon, ami abszolút kedvező lenne.

A Magyar Lízingszövetség elnöke, Zs. Nagy István a 200 fő feletti létszámra utalva megjegyezte, a jelenlévők nem csupán az előadásokra kíváncsiak, hanem a személyes kommunikációra is vágynak. A harmadik negyedévi statisztikákat napokon belül nyilvánosságra hozzák, míg az első fél évet tekintve 2021-ben 36 százalékos volt az összpiaci növekedés 2020-hoz képest, ám a darabszámok ezt csupán 17 százalékkal követték. Az elnök hangsúlyozta, nagy eredmény, hogy a válság idején a pénzügyi szektor nem szorult támogatásra, sőt, a segítő oldalra tudott állni.

A tavalyi évnél 4 százalékkal több gépjárművet helyeztek forgalomba itthon, 

de az új gépjárművek drágulása és a technológiai váltások magukkal hozzák a használt autók árának növekedését, így valószínűleg csökken majd a forgalomba helyezett gépkocsik száma.

Zs. Nagy István 2022 nehézségeivel kapcsolatban kiemelte a szállítási problémák kérdését, a csiphiányt – ami különösen aggasztó, hiszen egy autóban akár 3000 csip is lehet –, az inflációhatást, az üzemanyagár növekedését, illetve a bizonytalanságot, hogy a gazdaságélénkítő programok mikor futnak ki.