Ellentétes hatást szülhet a lengyel inflációellenes pajzs
Erősen kérdéses az inflációcsökkentő hatása a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök által kedden bejelentett második inflációellenes pajzs nevű intézkedésnek.
A csomag lényege, hogy Lengyelországban februártól fél évig nullára csökkentik az élelmiszer, a földgáz és a műtrágya, valamint 23-ról 8 százalékosra az üzemanyagok áfáját,
emellett július végéig meghosszabbítják az első csomag azon intézkedését, amellyel 23-ról 5 százalékra mérsékelték az áram áfáját. Gazdasági elemzők szerint az intézkedés hatása rendkívül bizonytalan, hiszen a kiskereskedők az emelkedő költségek és az élénk kereslet mellett nem valószínű, hogy szívesen továbbadják majd az alacsonyabb áfából származó bevételeiket a vásárlóknak. Noha a kormánypárt részéről emiatt felmerült a magyarországihoz hasonló állami ármegállapítás is, de az ötletet gyorsan elvetették, hivatkozva arra, hogy ez a rendszer 1989-ben egyszer már megbukott.
Az ING elemzőinek becslése szerint a gázra vonatkozó áfakulcs 8-ról 0 százalékra csökkentése mérsékelt, maximum 0,2 százalékpontos hatással lehet a 2022-es átlagos éves inflációra, az üzemanyagok áfájának csökkentése erőteljesebben, mintegy 0,3 százalékponttal enyhítheti az inflációs nyomást, míg a legnagyobb potenciál az élelmiszerek áfacsökkentésében rejlik, mivel ez elméletileg akár 0,4–0,8 százalékpontot is lefaraghat az átlagos éves inflációból, ha a kereskedők nem teszik zsebre a magasabb bevételt, saját hasznukat növelve.
Valószínűbb viszont, hogy az intézkedéseknek csupán az lesz az eredménye, hogy a fogyasztói árindex növekedése 2022 első felében alacsonyabb lesz a korábban előre jelzettnél, míg a csúcs augusztusra tolódik, amikor az alacsonyabb áfakulcsok lejárnak. Ebben az időszakban viszont az éves infláció megközelítheti a 10 százalékos szintet. Ennek elkerüléséhez harmadik, ötödik és tizedik inflációellenes pajzsot is bejelenthet a kormány, egészen a 2023-as parlamenti választásokig.
Az adók javasolt csökkentése inkább fájdalomcsillapító, mint tartós gyógymód az inflációra.
A gazdasági elemzők arra számítanak, hogy a lengyelországi infláció még a kínálati oldali sokkok enyhülése után is magasabb marad, éppen azért, mert a külső ársokkot felerősíti az áfacsökkentéssel tovább fokozott keresleti nyomás, valamint az ettől beinduló bér-ár spirál, ami 2022-ben még erőteljesebbé válik. Az inflációellenes pajzs tehát felerősíti és meghosszabbítja a fogyasztási fellendülést kísérő keresleti hullámot, és így az inflációt is. A szakértők álláspontja szerint ezért a magas lengyel infláció kizárólag valamilyen kereslethűtő politika alkalmazásával fékezhető meg, még akkor is, ha ez átmeneti gazdasági lassuláshoz vezet. A kamatemelések ilyen célt szolgálnak.
A lengyel inflációellenes politika problémája, hogy túl széles társadalmi körnek kíván kedvezni. Többek között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is célzottabb intézkedéseket javasol, például a rászoruló háztartásoknak – nem pedig az összes fogyasztónak – nyújtott támogatást.
