Németország – mint Európa legnagyobb gazdasága – gyorsan öregedő népességgel és alacsony születési rátával alig tud lépést tartani a munkaerőpiaci kereslet alakulásával. Ezt felmérve az új koalíciós kormány évente 400 ezer szakképzett külföldi munkavállaló „importálásával” kezelné a munkaerő- és demográfiai egyensúlyhiányt több kulcsfontosságú ágazatban, hogy sikeres legyen a járványkezelés és helyreálljon a gazdaság – írta pénteken a Reuters.

A statisztikai hivatal első számításai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2021-ben 2,7 százalékkal magasabb volt, mint 2020-ban. Bár a gazdasági teljesítmény még nem érte el a válság előtti szintet – tavaly még mindig 2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 2019-ben –, de  sikerült korrigálni a 2020-as zuhanást.

A szakképzett munkaerő hiánya mára már olyan súlyossá vált, hogy drámaian lassítja gazdasági növekedésünket

– nyilatkozta Christian Duerr, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) frakcióvezetője, aki szerint az elöregedő munkaerő jelentette problémát egyedül egy modern bevándorlási politikával lehet kordában tartani. Németország lakossága az egyik legidősebb a világon, és az évtized végére várhatóan közel negyede 67 év feletti lesz.

A helyzet megoldásának első lépéseként Olaf Scholz kancellár szociáldemokratái, a Duerr-féle libertárius FDP és a környezetvédő Zöldek koalíciós megállapodást írtak alá. A kitűzött intézkedések között található egy az Európai Unión kívüli nemzetek szakembereit értékelő pontrendszer megalkotása, valamint az országos minimálbér óránkénti 12 euróra emelése is. 

Fotó: FRANK HOERMANN/DPA

A Német Gazdasági Intézet becslései szerint csak az idén több mint 300 ezer fővel zsugorodik a munkaerőpiac (ennyivel mennek többen nyugdíjba, mint ahány új belépő lesz). Ez az olló az évtized utolsó évében 650 ezerre nőhet, így akár 5 millió főre is emelkedhet a munkaerőhiány. A foglalkoztatottak száma tavaly 45 millió fő volt Németországban.

Ezen folyamatok nem csupán a gazdasági növekedésre vannak veszéllyel. A több évtizedes alacsony születési ráta – a Szövetségi Statisztikai Hivatal számításai szerint jelenleg 1,53 –, kombinálva az egyenlőtlenül áramló migrációval és a csökkenő munkaerő-kínálattal demográfiai időzített bomba a német nyugdíjrendszerre nézve.

A korábbi kormány a problémát diszkrétebb megközelítéssel próbálta kezelni, így 2019-ben összeállított egy törvényt azzal a céllal, hogy megkönnyítse a képzett munkavállalók Németországba vándorlását a vízum- és tartózkodásiengedély-kérelmek gyorsabb elbírálásával. A szakképzett munkavállalók bevándorlásáról szóló törvény a lehető legrosszabbkor, 2020 márciusában – az ország első nemzeti Covid–19-zárlatának hónapjában – lépett hatályba.

A 83 milliós Németországban élő külföldiek száma 204 ezerrel nőtt 2020-ban, ami az elmúlt évtized legkisebb bővülése. A Covid–19-járvány drasztikusan visszavetette a munkaerőpiacra érkező bevándorlók számát, és a kormány törekvéseit is meghiúsította. A statisztikai hivatal adatai szerint 3 százalékkal, 42 ezerre csökkent a külföldiek által benyújtott szakmai képesítések elismerésére irányuló kérelmek száma.

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szerint a kormány többféleképp orvosolhatja a munkaerőpiac hiányosságait. Elérheti azzal, ha kiképzi a szakképzetlen munkavállalókat, több munkára ösztönzi a részmunkaidős női alkalmazottakat, vagy több bevándorlót vonz az országba. A Kölni Gazdaságkutató Intézet a már betelepült munkavállalókról azt írta, jelentős részük olyan területeken tud elhelyezkedni, ahol kifejezetten súlyos a munkaerőhiány, ilyenek például teherautó-sofőrök és ápolók.