Amerikai gázzal nem lehet pótolni az oroszt

Vasárnap már 13. napja áramlott kelet felé a földgáz a Jamal-Európa gázvezetéken az üzemeltető Gascade adatai szerint; a mallnowi mérőállomásról óránként mintegy 5,4 millió kilowattórányi mennyiséget jelentettek a hétvégén. A Gazprom nem is vásárolt tranzitkapacitást vasárnapra, januárra is csupán 8,3 millió kilowattórányit. A szokásosnál kevesebb, nem egészen 376 ezer megawattórányi orosz gáz áramlik a másik jelentős gázvezetéken is, amely Ukrajnán keresztül vezet Szlovákiába.

A Jamal vezetéken azért változott meg a gáz áramlásának iránya, mert a német forgalmazók a tartalékokból adtak el gázt Lengyelországnak, hogy kihasználják a magas decemberi árakat. Utóbbiak az elmúlt héten jelentősen csökkentek annak köszönhetően, hogy a szokatlanul meleg idő és az ünnepi szezon miatt csökkent a kereslet, és legalább 800 ezer tonnányi, elsősorban amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) érkezett Európába Ázsia helyett. Az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén az árak megawattóránként 84,76 eurón zártak (egy euró 369,22 forint), vagyis a korábbi 180 euró feletti csúcs felét sem érték el. Az időjárástól, valamint a kereslettől-kínálattól függően azonban az árak bármikor újra elszabadulhatnak – figyelmeztetett Alex Froley, az ICIS tanácsadó LNG-elemzője a Financial Timesnak nyilatkozva. Kaushal Ramesh, a Rystad Energy vezető elemzője szerint sem lélegezhetünk még fel, bár az európai gázpiac sokkal „kiegyenlítettebb” lett az LNG-szállítmányoknak köszönhetően, azokkal azonban nem lehet pótolni az ellátás több mint egyharmadát kitévő orosz gázt. Ráadásul az európai tárolók kapacitása messze elmarad az ilyenkor szokásostól, ami szintén azt valószínűsíti, hogy a következő hónapokban is volatilis lesz a gáz- és energiapiac.

Ehhez hozzájárulhat az is, hogy Németország a terveknek megfelelően megkezdte a hat megmaradt nukleáris erőművéből háromnak a leállítását, és élesen ellenzi az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy a nukleáris energiát és a földgázt is „zöldnek” minősítsék. A Bizottság több halasztás után az óév utolsó napján küldte meg a tagállamoknak a javaslatot, amelyet a német kormány nem tud támogatni, jelentette ki a zöldeket képviselő Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi, valamint Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter. A nukleáris energia „zöldesítését” elsősorban Párizs támogatja, amely január 1-jén vette át az soros elnökségét. Franciaország egyébként súlyos energiahiánnyal néz szembe, ha januárban hidegre fordul az idő, az atomerőművek egy jelentős részét ugyanis karbantartás miatt leállítják.