Boris Johnson brit kormányfő is beszáll az Ukrajna körüli konfliktus megoldásába, telefonon tárgyal majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és Kelet-Európába látogat, azonban várhatóan már hétfőn újabb szankciókat is a parlament alsóháza elé terjesztenek.
Ezek közé tartozhat az orosz oligarchák londoni ingatlanjainak a lefoglalása
– erősítette meg Liz Truss külügyminiszter a Sky Newsnak. A kormányfő emellett a hétvégén utasította a hadsereg vezetését, hogy készítsék elő újabb csapatok küldését az európai határok megerősítésére, amivel megduplázzák a Kelet-Európában tartózkodó katonák számát.
Dolgoznak a szankciókon az Egyesült Államokban is, hogy elrettentsék Oroszországot Ukrajna megtámadásától. A kormányzat többek között exportkorlátozásokra készül, de a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának egyik tagja szerint nem az orosz népet akarják büntetni, hanem meghatározott szektorokat céloznak meg. Ezek közé tartozhat többek között a légiipar, a robotika, a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógépek és a védelmi ipar, és egyeztetnek a legnagyobb csipgyártókkal, Tajvannal és Dél-Koreával is.
Az a szándékunk, hogy olyan intézkedéseket hozzunk, amelyek rövid és hosszú távon visszafogják az orosz ipari és termelési kapacitást, valamint bénító pénzügyi károkat okoznak a nagy orosz pénzintézeteknek
– idézte a Reuters Peter Harrellt, aki szerint ez utóbbi „a tőke meneküléséhez, inflációhoz vezet, rákényszeríti az orosz jegybankot, hogy kimentse a többi pénzintézetet, így Putyin már az első naptól érezni fogja a hatást”.
Kérdés, hogy ezek mennyire aggasztják az orosz elnököt.
A külpolitikai fontosabb Vlagyimir Putyin számára, mint a gazdasági következmények
– nyilatkozta a Politicónak Szergej Gurjev, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egykori vezető közgazdásza, a párizsi Politikai Tudományok Intézetének professzora. Ráadásul a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után bevezetett nemzetközi szankciók és a koronavírus-járvány ellenére az orosz gazdaság viszonylag felkészült a legrosszabbra az „Oroszország erőd” létrehozásával.
Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint a Nemzeti Vagyonalap (NWF) január elején mintegy 182 milliárd dollárnak megfelelő összeggel rendelkezett, ami a majdnem 12 százaléka (egy dollár 321,64 forint). Az ország külső adósságállománya jóval alacsonyabb, mint a legtöbb nagyhatalomé, 2020-ban mindössze a GDP 32 százalékát tette ki, a jegybank devizatartaléka pedig rekordot jelentő 630 627 millió dollárra nőtt tavaly decemberben. Moszkva évek óta igyekszik kizárni a dollárt az elszámolásokból, hogy minimalizálja annak a hatásait, ha esetleg ki akarják zárni a nemzetközi fizetési rendszerekből, ami most fel is merült. Ebben partner Kína és India, Oroszországban és a volt Szovjetunió területén pedig egyre elterjedtebb a saját fizetési rendszere, a Mir.
Végső fegyverként pedig még mindig ott van a gázcsapok elzárása, amelyet sokak szerint a Gazprom már előkészít. A Jamal-Európa vezetéken december 21. óta folyamatosan keletre áramlik a gáz nyugat helyett, méghozzá ismét növekvő mennyiségben: a német Gascade adatai szerint pénteken óránként 9,3 millió kilowattórányi gáz haladt át a mérőponton a csütörtöki 7,1 millió után.
Az európai ellátási gondok miatti aggodalom, valamint a szokatlan hideg Japánban és Kína északi részén megnövelte a cseppfolyósított gáz (LNG) iránti keresletet,
így annak az ára péntekre az előző héthez képest 17,4 százalékkal emelkedett. Az előrejelzések szerint a hideg februárban lassan átterjed egész Ázsiára, az ottani kereskedők ezért már most próbálják „visszacsábítani” Európából az amerikai LNG-szállítmányokat. Az európai januárban megközelítette a rekordot jelentő 10,8 milliárd köbmétert, ennek a Refinity Eikon adatai szerint 45 százaléka származik az Egyesült Államokból.
