A hétfői zuhanás után kedden sokkal konszolidáltabb képet mutatnak a részvényindexek, a devizapiacokon azonban szépen felbolydultak. Alapvetően az orosz-ukrán válság hírei és a további fejleményeket illető várakozások mozgatják az árfolyamokat, de annak is látszanak jelei, hogy a forrongó felszín alatt tovább működnek a piacokat korábban igazgató erők. Kiváló példa erre a magyar forint, amely az MNB kamatemelésének köszönhetően elszakadt a régiós trendtől.
A hétfői globális zuhanást a részvények és a feltörekvő piaci devizák árfolyamában az okozta, hogy súlyosbodott a kelet-ukrajnai konfliktus, majd az este Vlagyimir Putyin elnök bejelentette, hogy Moszkva elismeri a két szakadár ukrajnai köztársaságot és nem sokkal később begördültek az orosz tankok Kelet-Ukrajnába. Nem mondhatni, hogy a keddi nap megnyugvást hozott, mindenesetre a tőzsdéken mérséklődött a zuhanás sebessége, sőt a londoni FTSE 100 index némileg még emelkedni is tudott. Az optimisták azt olvasták ki a fejleményekből, hogy az oroszok lakta köztársaságok elszakadása kielégíti Oroszország étvágyát, és elmarad, amitől legjobban tartottak a piacok: egész Ukrajna orosz lerohanása.
A kelet-európai izgalom azonban ezzel nem ért véget, politikai és katonai értelemben sem kiszámítható a jövő, ráadásul érkezőben van a szankciók első hulláma, amelyet az Ukrajnát támogató észak-atlanti szövetségesek rónak ki Putyinékra. A politikai fejlemények, de a szankciók is nagyon jelentős hatással lehetnek egyes részvényekre és más árfolyamokra is. Erre példa, hogy az orosz részvények hatalmas hétfői zuhanása után ma mintegy három százalékkal erősödött a VTB és a Sberbank árfolyama, miután kiderült, hogy kimaradtak abból a listából, amit a brit kormány a szankciók alá kerülő orosz bankokról tett közzé.
Globálisan talán a legnagyobb jelentősége az olajnak van azon javak közül, amelyeknek az árát jelenleg az ukrán válság mozgatja. A Brent olaj ára kedden tovább emelkedett, délután 4 óra után a májusi határidőre fél százalékkal 93,6 dollárra, és élnek a félelmek, hogy ha Kelet-Európában háború törne ki, jóval a legutóbb 2014-ben elért 100 dollár fölé szaladhat az olajár, ami még feljebb röpítené a máris szárnyaló inflációt - a "szegények adóját" -, akár globális recessziót okozva.
Délutánra konszolidálódott az orosz rubel árfolyama is, csakhogy a nap közben elért 15-hónapos mélypont közelében. Az orosz deviza egy napon belül majdnem két éve esett utoljára akkorát, mint most, mielőtt a 80,97-nél elért mélypontról 79 környékére pattant vissza a dollár szemben, ami még mindig közel egy százalékos gyengülést jelentett.
A rubel gyengülésére bőven van még tér, különösen ha háború jön. William Jackson, a Capital Economics feltörekvő piaci főközgazdásza szerint még akár 10 százaléknyi rubelgyengülés is jöhet, amit azonban - a tovább szökő inflációval együtt - várhatóan határozott kamatemelésekkel fogna meg az orosz jegybank.
A rubel és a forint hosszú távú relatív változását mutató grafikonra pillantva riasztó lehet , hogy az utóbbi tíz évben együtt mozogtak, de tudni kell: ez nem a rubel mágneses erejének tudható be, hanem annak, hogy a dollár iránti nemzetközi kereslet változása együtt szokta mozgatni a feltörekvő gazdaságok devizáit.
A grafikonon láthatjuk azt is, hogy nagy elszakadásra is volt példa az elmúlt évtizedben: a forint nem követte a rubel zuhanását azután, hogy az oroszok megszállták az Ukrajnához tartozó Krímet, és akkor is nemzetközi szankciókat kaptak a nyakukba. A forint kedden sem követte a rubel zuhanását, sőt a késői kereskedésre mintegy negyed százalékot erősödött az euróval szemben a 356-os szintet átbökve. Az MNB kamatemelése tartott pajzsot a magyar deviza elé. A cseh koronát és a lengyel zlotyt nem támogatta ilyen pozitív hír: az előbbi 0,4, az utóbbi 0,3 százalékkal gyengült,24,48, illetve 4,55 környékére.
