A járvány minden újabb hulláma egyre kisebb csapást mért a gazdaságra. A mutató decemberi és januári visszaesése után az IHS Markit kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) februárban 52,3 pontról 55,8-ra, öt hónapos csúcsra emelkedett, ami a gazdasági aktivitás jelentős gyorsulását jelzi, míg a piac ennél jóval szerényebb, 52,7 pontos emelkedésre számított. (Minden 50 feletti érték növekedést jelez.)
A kereslet továbbra is szárnyal mind a szolgáltatások, mind a feldolgozóipar termékei iránt, ami a már amúgy is szűkös munkaerőpiacon növeli a munkaerőhiányt. Mivel az omikron miatt elrendelt korlátozásokat a legtöbb országban enyhítik, ez az első negyedévi vártnál nagyobb emelkedését vetíti előre. Különösen az Európában domináns szolgáltatóipar vett újra lendületet, mivel a korlátozások enyhülése számos szolgáltatás – például az utazás, a turizmus és a szabadidős tevékenységek – iránti kereslet megugrásához vezetett. A szolgáltatóipari BMI 51,1-ről 55,8 pontra emelkedett, ami szintén öt hónapos csúcsot jelent, és bőven meghaladja az előrejelzésben szereplő jóval szerényebb, 52-re történő emelkedést.
Bár a feldolgozóiparban a növekedés üteme picit visszaesett, a mutató most 58,4-en áll a januári 58,7 után, és elmaradt a januárival megegyező értéket váró becslésektől, de a kibocsátást mérő index 55,4-ről 55,6-ra emelkedett. Jó hír, hogy az adatok az ellátási lánc problémáinak további enyhülését mutatják. A munkahátralékok ugyan még mindig nőnek, mivel a kereslet továbbra is növekszik, ezért a hátralékos munkák indexe 56,9-ről 58,7-re emelkedett.
Annak ellenére is jelentős a gazdasági fellendülés, hogy a cégek által felszámított termelői árak a leggyorsabb ütemben emelkedtek azóta, hogy az IHS Markit 2002 végén elkezdte gyűjteni az adatokat. Az összetett termelői árindex 61,9-ről 62,7-re emelkedett. Várható azonban, hogy az ellátási lánc problémáinak enyhülése és az energiaárak csillapodása a termelői árak emelkedésének lassulását eredményezik a következő hónapokban. Érdemes kiemelni, hogy
a termelői árak Németországban az előző hónapban még a vártnál nagyobb mértékben, éves összevetésben 25 százalékkal emelkedtek, ami az adat 1949-es jegyzése óta a legnagyobb volt.
Mindez elsősorban az energiaárak éves 66,7 százalékos növekedésének az eredménye, és ha a trend meg is fordul, lassú ereszkedésre lehet számítani.
Mivel a termelői árak kis csúszással átterhelődnek a fogyasztókra, így a fogyasztói további emelkedése is valószínű a következő hónapokban, még akkor is, ha a termelői árak már nem növekednek tovább. Különösen a szolgáltatószektor kibocsátási árainak növekedése gyorsul, ami a bérek fokozott növekedése miatt már középtávon is mindinkább növeli az inflációs kockázatokat.
Az euróövezetben az infláció januárban 5,1 százalékos rekordmagasságot ért el, és az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik a monetáris politika szigorítása érdekében. Egyre több elemző látja úgy, hogy a jegybank az idei év második felében megkezdi kamatemelését, és nem vár 2023-ig, ahogy korábban gondolták.
