Beütött az amerikai inflációs bomba, zuhog a srapnel a forintra is

Lehetett sejteni, hogy felbolydulást okoznak a piacokon a januári amerikai inflációs adatok, ilyen méretes pofonra azonban kevesen számítottak. Már decemberben négy évtizedes csúcson járt az amerikai éves infláció, az akkor elborzasztónak leírt 7 százalékról azonban januárban 7,5 százalékra szökött fel. Az elemzők csak 7,3 százalékot vártak.

Az adatok valószínűsítik, hogy az eddig vártnál is gyorsabban szigoríthat monetáris politikáján a Fed, amely az ősz óta már csaknem teljesen véget vetett gazdaságtámogató kötvényvásárlásainak, és márciustól várhatóan vágtában elkezdi emelni a nulla közeléből irányadó kamatát, az első lépésben mindjárt 50 bázisponttal. Ezt támasztják alá a gyorsan javuló munkaerő-piaci adatok is. Az inflációs adatcsokorral egy időben közölték, hogy a február 5-ével záruló héten kevesebb munkanélküli segély kérelmet nyújtottak be a vártnál.

Az adatokat követően azonnal megugrottak a dollár keresztárfolyamai. A közép-európai piacokon különös figyelemmel követett euró keresztben az 1,144-es vonalról 1,14-en is túlra erősödött. 

Mikor a dollárt erősen veszik, a feltörekvő gazdaságok devizáit általában eladják, és a mozgást követte a forint is. Igaz, ez csak ez növelte a mai veszteségét – mintegy 0,8 százalékra, mivel eleve gyengült az euró ellenében a tegnapi 5 hónapos csúcsokról, mivel kiderült, hogy heti betéti tenderén a Magyar Nemzeti Bank nem tett hozzá még egyet az elmúlt hetek közép-európai kamatemeléseihez. A forint számára a pénteken érkező magyar inflációs adat is okozhat izgalmakat. Az amerikai trendek az európai kötvénypiacokra is gyakran átgyűrűznek, ez történt ezúttal is: 

az amerikai 10-éves államkötvény hozama az adatok után 2 százalék fölé lódult – ahol legutóbb 2019 nyarán járt, és a 7-8 bázispontos emelkedést valamivel lassabban, de követte a 10-éves Bundok piaca is, ahol immár elfelejthetik a negatív hozamok csaknem 3-éves időszakát.

Az amerikai inflációs és jegybanki trendek nem csak pénzügyi piaci hatásaik miatt érdekesek Európában, átgyűrűző hatásokkal is járnak a külkereskedelmen keresztül, és az ártrendeket is gyakran hasonló hatások mozgatják az óceán mindkét oldalán. Az amerikai havi szintű infláció még a szárnyaló energia- és élelmiszerárakat kiszűrve is ugyanúgy 0,6 százalék volt januárban, mint decemberben. 

A gazdaság gyorsan túlteszi magát az omikron vírus hullámán, erősödik a kereslet a szolgáltatásokra is, miközben a kínálatot továbbra is szállítási problémák teszik foghíjassá. Ennek ellenére a héten közölt adatokból az is kiderült, hogy decemberben rekord magasra szökött fel az amerikai import, mivel több hónapos késlekedések után több árut pakoltak ki a korábban a munkaerő hiánya miatt veszteglő hajókból. A magas árak nagyobb béremelésekhez vezettek, ami még nagyobb kereslethez,  még több okot adva a Fednek, hogy kamatemelésekkel törje meg ezt a veszélyes spirált.