Európának diverzifikálnia kell az energiaforrásait, és meg kell szabadulnia az orosz gázfüggőségtől – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament ülésén. Biztosította a képviselőket, hogy Európa gázellátásra a télre biztosított, és élesen bírálta Moszkvát és a Gazpromot, amiért fegyverként használja ezt az energiaforrást. A helyzetből azonban levontuk a tanulságot, hangsúlyozta, és az orosz függőség helyett „jelentős befektetések szükségesek a megújuló energiába”. Bár azt is megismételte, hogy Európa gyorsan és erőteljesen fog fellépni, ha Oroszország agresszióhoz folyamodik Ukrajnával szemben, a nyugati szövetségeseknek még nem sikerült dűlőre jutniuk, hogy milyen keményen és mikor sújtsák szankciókkal Moszkvát. Az amerikai büntetőintézkedések biztosan súlyosabbak és szélesebb körűek lesznek a Brüsszelben tervezetteknél, és valószínűleg érintik majd az Oroszországgal üzleti kapcsolatban álló európai cégeket is. Az uniós tagállamok viszont még messze vannak a konszenzustól – értesült brüsszeli forrásokból a Politico. Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is elismerte a héten, hogy némelyekre – különösen Németországra és Lengyelországra – folyamatos nyomást kell gyakorolni.
Eddig viszonylag kevés részlet derült ki arról, hogy a szövetségesek konkrétan milyen szankciókat terveznek, de azt világossá tették, hogy az orosz bankok és kulcsfontosságú ágazatok, köztük az olaj- és gázipar sem mentesül majd alóluk. Külön problémát jelent azonban, hogy a büntetőintézkedések meghatározásakor hosszú távon kell gondolkodni, és figyelembe venni, hogy azoknak milyen hatásuk lesz a globális gazdaságra. „Nem hiszem, hogy a nehéz rész a szankciós csomag összeállítása lenne. Úgy vélem, a kihívást a hosszú távú fenntartásuk jelenti, különösen amiatt, amilyen sebezhető Európa az energiafronton” – figyelmeztetett Marco Rubio, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának alelnöke.
Európa gázellátása 47 százalékban Oroszországtól függ, a jelenlegi tartalékok a legalacsonyabbak 2011 óta. Bár az energetikai szakértők és még a politikusok közül is kevesen hiszik, hogy megtorlásként Moszkva elzárná a gázcsapokat, az könnyen elképzelhető, hogy részben a pénzügyi szankciók hatására több tízmilliárd köbméterrel kevesebb gázt küld Európába. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán jelezte is, hogy ezt a mennyiséget készek más piacokra átirányítani, bár nem részletezte, hogyan. „Bármilyen exportkorlátozás az árak emelkedését eredményezné. Ha pedig ilyen korlátozásokat alkalmaznának (az orosz energiaexportra), akkor az áremelkedés nagymértékben ellensúlyozná is a korlátozások hatását” – jelentette ki. Hozzátette, hogy jelentős külföldi deviza- és (635 millió dollár), a nemzeti vagyonalap (182 milliárd dollár) és a költségvetési többlet védelmet nyújt a gazdaság és a bankok számára bármilyen potenciális szankcióval szemben.
Januárban valamivel több, mint napi 200 millió köbméter orosz gáz érkezett a három fő csővezetéken, kevesebb, mint a 270 millió köbméteres átlagos kereslet – ennyit kellene szükség esetén pótolni. A legjobb megoldás a cseppfolyósított gáz (LNG) lenne, amelyből az Egyesült Államok jelenleg rekord mennyiségben termel, az Európába juttatásában pedig a Sky News elemzése szerint az Egyesült Királyság is a segíthetne azzal, hogy az Északi-tengerben kitermelt gázt a vezetékeken keresztül közvetlenül a kontinensre szállítja, a saját ellátását pedig importált LNG-vel biztosítja. A brit vezetékek ugyanis csupán 17 százalékos kapacitással működtek januárban, míg Európa második legnagyobb beszállítójáé, Norvégiáé a teljeshez közeli 83 százalékon. Ráadásul a britek évi 35 millió tonnás LNG terminálkapacitással rendelkeznek, míg teljes Észak-Európa csupán 25 millióssal, és mivel ez a piac a Brexit után is integrált maradt, a váltás gyorsan és automatikusan, kormányzati beavatkozás nélkül megtörténhet.
