Irdatlan lengyel bolti kereslet támogatja a zlotyt
A vártnál gyengébb volt a kiskereskedelmi forgalom decemberben a régió legnagyobb gazdaságában, a lengyelek és a szlovákok a németekhez hasonlóan a fékre léptek.
Éves összehasonlításban azonban a lengyel fogyasztás nyaktörő ütemben nő, ami hozzájárul a magas inflációs nyomáshoz. Mivel a kamatemelésekben Varsó eddig lemaradt, a még hátralévő szigorítás az elemzők várakozása szerint a régió legjobban teljesítő devizájává teheti az év hátralévő részében a zlotyt – bár a szárnyaló forintot aligha lesz képes túlteljesíteni 2022 egészében.
A ma közzétett adatok szerint a lengyel kiskereskedelmi forgalom 3,1 százalékkal visszaesett decemberben, ami a németeknél is látott trendet tükrözi: az omikron vírusvariáns érkezése visszafogta a volument, a szállítások akadozása miatt pedig sokan előrehozták év végi vásárlásaikat. Az éves 16,9 százalékos növekedés azonban kiemelkedően robusztusnak számít Európában és a régióban is, bár a novemberi 21,2-höz és az elemzők várta 18,5 százalékhoz képest csökkenés.
Ezzel majdnem teljessé vált a közép-európai decemberi adatsor, a decemberi cseh számok kedden érkeznek.
Az éves felpörgést tekintve úgy tűnik a lengyelek és a csehek vezetik a régiót, és kisebb, de egymáshoz hasonló a magyar és a román fogyasztásnövekedés.
Az adatok értelmezéséhez azonban érdemes tudni, hogy a lengyeleknek és a románoknak sokkal nagyobb lemaradást kell behozni, mivel náluk 2020-ban – a pandémia jelentkezésének évében – kétszer nagyobb, húsz százalék körüli volt az éves visszaesés. Ami csak a decembert illeti, a régió kettészakadt. Szlovákiában a lengyelhez hasonlóan 3 százalékkal visszaesett a forgalom az előző hónaphoz képest, amint Ausztriában és Szerbiában is. Magyarországon és Romániában azonban bővült, a horvátokhoz és a szlovénekhez hasonlóan.
Az omikron okozta decemberi döccenőtől eltekintve úgy tűnik, hogy a fogyasztói kereslet régiószerte túl van a pandémia sokkján
és az egész Európát sújtó energiaár-emelkedés és kínálati akadozások mellett ez is lehet az oka, hogy Közép-Európában még az euróövezetnél is jobban megugrott az infláció. Ugyancsak részben ezt tükrözi, hogy az importáruk beáramlása régiószerte elrontotta a külkereskedelmi mérlegeket. A lengyeleknél például decemberben 39 százalékkal megugrott éves alapon az üzemanyagok értékesítése, de 35 százalékkal a textil, ruházat és lábbeli eladások is, a gyógyszerek, kozmetikumok és ortopédiai eszközöké pedig 20,2 százalékkal.
Mindez, illetve a magas régiós inflációs ráták azt is jelentik, hogy a jegybankok várhatóan folytatják a tavaly megkezdett kamatemeléseket. Ebben a lengyel jegybank jelentősen elmarad a magyartól, eddig összesen 215 bázispontnál tart, miközben a csütörtöki 75 bázispontos emeléssel a csehek már 425 bázispontnál, miközben az effektív fő kamattá vált magyar jegybanki egyhetes betét kamata 355 bázisponttal emelkedett. A lengyel jegybank döntéshozói jövő kedden ülnek össze, és várhatóan 2,25-ről 2,75 százalékra emelik a referenciarátát.
A kamatemelések – illetve a remény, hogy az év során csökkenhet az infláció – a dollár várt izmosodása ellenére is a régió devizáinak a hóna alá nyúltak, és mivel a lengyeleknél még több lehet belőlük hátra, mint Budapesten és Prágában, a Reuters elemzői felmérésének konszenzus előrejelzései szerint a zloty erősödhet a legtöbbet a régió devizái között a következő 12 hónapban az euróval szemben: a keddi záráshoz képest 1,7 százalékot, 4,495-re, miközben a forint még fél százalékot erősödhet, a sceh korona viszont – miután tavaly erősen túlteljesítette a régiót, és a jegybank jelzései szerint náluk már nem sok további kamatszigorítás lehet hátra – 2,1 százalékot visszavonulhat. A zloty várható erősödése nem veszélyezteti a forint idei regionális, sőt globális sztár státuszát, hisz a magyar fizetőeszköz már az év eddig eltelt heteiben is nagyon jelentősen túlteljesítette a régiós társakat.
