Macron azt hiszi, hogy meggyőzte Putyint

A rubel 0,2 százalékkal, majdnem négyhetes csúcsot jelentő 75,34-os szintre erősödött a dollárral és 0,5 százalékkal az euróval szemben Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök hétfő éjszakába nyúló egyeztetése után. A Reuters szerint a befektetők keresik az Ukrajna körüli konfliktus enyhülésének jeleit, annak ellenére, hogy a több mint ötórás tárgyalás nem hozott áttörést, sőt, a Politico értékelése szerint világossá vált, hogy Macron besétált a medve barlangjába – és megmarcangolták.

Putyin a nyílt szembenállást választotta, és kijelentette, hogy az európaiak „automatikusan” háborúba lépnek Oroszországgal, amennyiben Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz. Közös sajtótájékoztatójukon Macron új mechanizmusokat sürgetett a régió stabilitásának biztosítására, de nem a már meglévő megállapodások felülvizsgálása révén (vagyis elutasítja az orosz követelést a eddigi kelet-európai bővítésének visszafordítására). Hangot adott azon meggyőződésének is, hogy a következő napok „döntők” lesznek az ukrajnai rendezés szempontjából.

A France 24 tudósítása szerint egyébként az elnöknek meggyőződése, hogy sikerült meggyőznie Putyint, ne „eszkalálja” a válságot. „Elértem, hogy ne legyen sem romlás, sem eszkaláció” – nyilatkozta újságíróknak még a keddi kijevi tárgyalásai előtt.

Valódi áttörést nem hozott Olaf Scholz német kancellár megbeszélése sem Joe Biden elnökkel. Utóbbi ugyan ismét egyértelműen kijelentette, hogy „véget vetnek” az Északi Áramlat 2.-nek, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a német kancellár a sajtótájékoztatón a gázvezeték nevét sem volt hajlandó kiejteni a száján, kitérő választ adott a sorozatos kérdésekre.

Együtt fogunk cselekedni. Nem teszünk különböző lépéseket. És azok nagyon, nagyon kemények lesznek Oroszország számára

– csak ennyit tudtak kicsikarni belőle. Scholz eddig is a többi nyugati vezetőnél jobban vonakodott szigorú szankciókat ígérni Moszkvával szemben, és fegyvert sem küld Ukrajnának. Különösen kényes pont Berlin számára az Északi Áramlat 2., amely ugyan szeptemberben már elkészült, de még hatósági engedélyre vár.

Oroszország az egész legnagyobb gázszállítója, az Eurostat adatai szerint onnan származik a felhasznált mennyiség mintegy 43 százaléka. A tagállamokban azonban nem azonos az oroszok piaci részesedése, és Németország a leginkább függők között van: az EU legnagyobb energiafogyasztójaként a gáz 55 százalékát a monopolhelyzetben lévő Gazpromtól szerzi be. A függőség pedig még tovább erősödne az új vezeték beindításával.

Európa azt a stratégiát választotta, hogy diverzifikálja a gázbeszerzést, Németország azonban az ellenkező utat választotta, és tovább növeli a függőségét. Ez pedig most visszaüt

– magyarázta Scholz vonakodását a Deutsche Wellének Claudia Kemfert, a DIW gazdaságkutató intézet munkatársa. Berlin nélkül viszont valójában nincs meg a sokat hangoztatott egység, amely talán jobb belátásra bírhatná Putyint. Ráadásul hiába sulykolja a Kreml, hogy nem akarja fegyverként használni a gázt, tény, hogy most először nem növelték a gázszállításokat Európába, amikor emelkedni kezdett a kereslet és ennek következtében az árak. Éppen ellenkezőleg: a Jamal-Európa vezetéken december 21. óta folyamatosan kelet felé áramlik a gáz, és a Gazprom az e heti aukción nem kötött le pótlólagos kapacitást sem a második, sem pedig a harmadik negyedévre.

Biden és a franciák együtt pörgetik a gázárakat

Az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén kedden ismét emelkedtek az árak, részben Joe Biden amerikai elnök Északi Áramlat 2.-t illető figyelmeztetése, részben pedig amiatt, hogy a franciák csökkentették nukleárisenergia-termelésük várható kilátásait. Másnapi szállításra 3,5 euróval, megawattóránként 82 euróra ugrottak az árak, márciusi szállításra pedig 4 euróval, 81,53-ra. Wayne Bryan, a Refinitiv elemzője azonban a jövőt illetően viszonylag optimista, szerinte a cseppfolyósított gáz (LNG) emelkedő importja, az alacsonyabb gázfogyasztás, a viszonylag enyhe időjárás és az erősödő szél következtében korlátozottak az áremelkedési kockázatok.