Nem történt előrelépés az ukrajnai tűzszünet ügyében, és az orosz fél nem vállalt kötelezettséget humanitárius folyosó létrehozására Mariupolban, ahol a legsúlyosabb a humanitárius helyzet – közölte Dmitro Kuleba, ukrán külügyminiszter, Szergej Lavrov orosz kollégájával a törökországi Antalyában zárt ajtók mögött folytatott tárgyalását követően. A találkozót Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter kezdeményezte. Megállapodtak azonban a tárgyalások folytatásában – adta hírül a Reuters.
Kuleba kijelentette, hogy az ország jelenlegi legnagyobb problémája a stratégiai jelentőségű kikötőváros, a heves támadások alatt álló Mariupol helyzete, de az ottani tűzszünet ügyében sem sikerült előrelépést elérni. Két fő céljuk pedig humanitárius folyosót nyitni, a városban rekedt több százezer civil evakuálása érdekében, valamint huszonnégy-órás fegyverszünetről megállapodni, hogy a segélyek itt és más városokban is eljuthassanak a lakossághoz. A hét eleji beszámolók szerint Mariupolban már tömegsírokat ásnak, miután a támadásokban eddig csak ott több mint 1200 ember vesztette életét. Ukrajna szerint Oroszország népirtást követett el azzal, hogy szerdán lebombázott egy mariupoli szülészeti kórházat. Lavrov szerint az épületet már nem kórházként használták, és az ukrán erők elfoglalták.
Az ukrán külügyminiszter elmondta, kész ugyanilyen formában újra találkozni, ha van kilátás érdemi párbeszédre és megoldásra, arra, hogy véget érjen a háború, a civilek szenvedése, és felszabaduljanak az orosz megszállók által elfoglalt ukrán területek. Hangsúlyozta, kész kiegyensúlyozott diplomáciai megoldásokat keresni, de az ország nem fogja megadni magát, védekezni fog. Hozzátette, Ukrajna egyedül nem tudja leállítani a háborút, ha az agresszornak ez nincs szándékában.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem mutatta jelét annak, hogy engedményeket tenne, és megismételte az orosz követeléseket, miszerint Ukrajnát le kell fegyverezni, és el kell fogadni semleges státuszát. A Nyugatot hibáztatta a konfliktus kiélezéséért, felróva, hogy felfegyverzi szomszédját. Oroszország továbbra is „különleges műveletnek” nevezi a bevonulást, amelynek célja szomszédja lefegyverzése és az általa „neonácinak” nevezett vezetők eltávolítása.
Lavrov a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Oroszország arra törekszik, hogy soha többé ne függjön a Nyugattól. Hozzátette, hogy a nyugati szankciók semmibe veszik Oroszország tulajdonjogát, de az ország ki fogja bírni a válságot. Az orosz külügyminiszter közölte, hogy elsősorban humanitárius kérdésekről tárgyalt ukrán kollégájával, majd ismét azzal vádolta az ukrán „nacionalistákat”, hogy civileket használnak emberi pajzsként. Lavrov kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy Oroszország nem tervez megtámadni más országokat, majd hozzátette, hogy Ukrajnát sem támadták meg.
Lavrov a tájékoztató végén elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utasítaná vissza a találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, abban az esetben, ha „konkrét” kérdésekről tudnának tárgyalni, ennek azonban előfeltétele, hogy elfogadja a szakadár területek és a Krím-félsziget Oroszország által meghatározott státuszát, valamint garanciát vállaljon arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik az Észak-atlanti szövetség szervezetéhez.
A külügyminiszterek találkozójával párhuzamosan Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő megállapodott, hogy szoros kapcsolatban maradnak a következő napokban. Csütörtök délelőtt Olaf Scholz és Emmanuel Macron telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. Követelték tőle, hogy gondoskodjon az azonnali tűzszünetről, majd hangsúlyozták, hogy Oroszország és Ukrajna konfliktusát a két ország közötti tárgyalásokon kell rendezni, a katonai megoldásnak nincs értelme.
Olaf Scholz korábbi, szerdai nyilatkozatában elutasította a varsói vezetés azon javaslatát, hogy a lengyel légierő Mig-29-es vadászgépeit adják át az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton.
