A oroszok „különleges katonai művelete” a vártnál jóval lassabban halad. Az északon, délen és keleten is elindított offenzívák egy a vártnál sokkal szervezettebb ukrán haderővel kerültek szembe. Az invázió lassan állóháborúba fulladt. Az oroszok egyetlen számottevő sikere Herszon város elfoglalása, de a helyzetük itt is bizonytalan az ukrán ellentámadások miatt.
A CNBC írt azokról a nem várt következményekről, amelyekkel Oroszországnak most szembe kell néznie az agresszív lépése miatt.
1. Túl nagyok az orosz veszteségek
Arról megoszlanak az információk, hogy mennyi áldozata is lehet orosz oldalon a harcoknak. Oroszország védelmi minisztériuma legutóbb 1351 katona haláláról és 3825 sebesültről számolt be.
Az ukrán jelentések természetesen ezt bőven meghaladják. Kijev több mint 15 ezer elesett orosz katonáról szóló információt közölt.
A egy magas rangú tisztviselője nagyjából 8 ezer és 15 ezer közé teszi a lehetséges orosz áldozatok számát.
Ez a szám hasonló az afganisztáni háborúban meghalt legalább 15 ezer szovjet katonáéhoz, akiket az 1980-as években küldtek harcolni a birodalmak temetőjébe. Ez a 10 évig dúló háború a mai napig népszerűtlen Oroszországban, hiszen kevés hozadéka volt a rengeteg halottal járó harcnak.
Hogy kontextusba helyezzük az orosz veszteségeket, érdemes megnézni az ukrán oldalt is.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának adatai szerint 1151 ukrán civil vesztette életét a harcokban, illetve több mint 1800-an sebesültek meg. A halálos áldozatok között 54 gyerek is van.
Az ENSZ beszámolója szerint a civil áldozatokat túlnyomó részben a széles hatáskörű robbanófegyverek okozták. Ilyenek a nehéztüzérségi lövegek, illetve a rakéták.
2. Az ukránok meggyűlölték Oroszországot
Az szinte borítékolható, hogy az ukránokban hosszú időre elültették az ellenszenv magját az oroszokkal szemben.
A harcokban a polgári infrastruktúra számos eleme megsemmisült, például egy gyerekkórházat is megtámadtak az inváziós erők.
Moszkva ugyan tagadja, hogy civil létesítményeket vett volna célba, de a történetek igazságtartalmát szinte lehetetlen ellenőrizni. A hangulatot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy jellemezte az országban, hogy
nem bocsátunk meg, nem felejtünk, és meg fogunk büntetni mindenkit, aki atrocitást követett el a földünkön.
A nyelvi, kulturális és történelmi kapcsolatok ellenére sem valószínű, hogy a belátható jövőben az ukrán emberek jó szemmel tekintsenek Oroszországra.
3. Tönkrement gazdaság
Amikor 2014-ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet, a nemzetközi közösség nem lépett fel határozottan az orosz lépés ellen. Most azonban nem maradt el a válasz Moszkva agressziójára. A nyugat széles körű szankciókat vetett ki Oroszországgal szemben, amelyekkel nehéz helyzetbe hozták a kulcsfontosságú orosz gazdasági szektorokat, cégeket és a Kremllel kapcsolatban álló magánszemélyeket.
Oroszország minden bizonnyal recesszióba süllyed az idén. A nemzetközi Pénzügyi Intézet prognózisa szerint akár 15 százalékos is lehet a visszaesése 2022-ben.
Vannak olyan elemzők is, akik szerint a háború 15 évnyi gazdasági növekedést tehet semmissé.
A TS Lombard elemzői úgy látják, hogy a mellett az is rontani fogja az orosz polgárok életszínvonalát.
Március végére 14,5 százalékos is lehet a fogyasztói árak növekedési üteme, az év végére pedig akár 35 százalékos is lehet az infláció.
Oroszország ezeket a hatásokat csak úgy tudja legyűrni, ha sikerül még több olajat és földgázt exportálnia Kínába és Indiába.
4. Európa elszakad az orosz energiától
Bár Európa egyes országai már régebb óta keresik az alternatívákat a főként Oroszországból származó fosszilis energiahordozók helyett, de a háború most felgyorsította ezt a törekvést. Ez igazi csapás az orosz gazdaságnak, hiszen jelentősen csökkennek majd az energiaexportból származó bevételei, ha sikerül kiváltani Európában az orosz gázt és kőolajat.
Az unió 2021-ben az importgáz 45 százalékát Oroszországból szerezte be.
Az EU ígéretet tett arra, hogy az év vége előtt kétharmadára csökkenti az orosz gázvásárlásokat, az Európai Bizottság pedig arra törekszik, hogy 2030 előtt leállíthassa az orosz fosszilis energiahordozók vásárlását. Ezeket a kieső forrásokat pótolni kell, az pedig még nem világos, hogy ezt hogyan lehet majd megoldani.
5. Oroszország egyesítette a Nyugatot
Az elmúlt években Oroszország többször megpróbálhatta aláásni a Nyugat egységét, akár az Egyesült Államokban, akár Európában. Érdemes például a 2016-os amerikai választásokba történt beavatkozásukra gondolni, de idegmérges támadás is történt Vlagyimir Putyin személyes vagy politikai ellenfelei ellen.
A CNBC által megkérdezett szakértők szerint Putyin a háború kirobbantásakor arra számíthatott, hogy a nyugati országok egysége megbomlik a helyzet súlya alatt. Számíthatott arra, hogy az országok nem tudnak majd megegyezni a szankciókról, vagy arról, hogy küldjenek-e fegyvert az ukránoknak.
A Nyugat reakciója példátlan. Ez felülmúlja azt, amire bárki számíthatott. Egy olyan egységet tudott felmutatni, ami sokkal több, mint amire Oroszországban bárki számíthatott
– ezt nyilatkozta a CNBC kérdésére Anton Barbasin politikai elemző, aki egyben a Riddle Russia folyóirat igazgatója is.
Oroszországot nem a fegyveres harcok, hanem ez a gazdasági háború fogja tönkretenni
– tette hozzá Barbasin.
