A háború miatt Ukrajna külkereskedelme szinte teljesen leállhat. Jelenleg képtelen termelni az ország, ráadásul a kereskedelme 70 százalékát a tengeren keresztül bonyolította, az Odessza városi kikötő segítségével. Ezzel együtt az is problémát jelent, hogy az ország viszonylag szűk körben vett részt a globális vérkeringésében. Kereskedelmének majdnem 60 százalékát mindösszesen 10 országgal bonyolítja, ráadásul a ezen belül is négy nemzet van jelentős túlsúlyban.

Fotó: AFP

Az ukrán 65 százalékát adta a nemzetközi kereskedelem 2020-ban.

A legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, 2020-ban az éves forgalom a két ország között több mint 15 milliárd dollár volt. Kínát követi a sorban Németország és Lengyelország 7,4 milliárdos forgalommal, a negyedik legnagyobb partner pedig Oroszország volt 7,2 milliárd dollár volt. A jelenlegi háborús helyzet miatt vélhetően Ukrajna hosszú időre megszakít minden kapcsolatot az oroszokkal, illetve Kína esete is problémás lehet, tekintettel arra, hogy nem ítéli el Moszkvát az invázió miatt. Mivel Ukrajna külkereskedelmének nagyobb részét teszi ki az így az ország súlyos gondokkal fog szembenézni az után is, hogy a harcok véget érnek.

Ukrajna 5 legfontosabb kereskedelmi partnere 2020-ban:

OrszágKereskedelem Ukrajnával (2020) Ukrajnából (%)Import Ukrajnába (%)
Kína15,3 milliárd dollár4654
Németország7,4 milliárd dollár2872
Lengyelország7,4 milliárd dollár4555
Oroszország7,2 milliárd dollár3763
Törökország4,8 milliárd dollár5050

Forrás: https://elements.visualcapitalist.com/ és az IMF

Ukrajna nemzetközi kereskedelme legutóbb 2014-ben esett át jelentősebb átalakuláson. Ekkor a Krím-félsziget annektálása miatt. Az ország energiafogyasztását nem tudja a hazai energiatermelésével kielégíteni, mivel a Krím elvesztésével oda lett a fekete-tengeri olaj- és földgázlelőhelyeinek 80 százaléka is. 2020-ban majdnem 7,5 milliárd dollárért vásárolt ásványi energiahordozót Ukrajna, ami a teljes importjának majdnem a 14 százalékát tette ki. A legfontosabb beszállítói Fehéroroszország, Oroszország és Németország voltak. Ezek mellett különböző gépek, járművek és elektronikai berendezésekből szorul még behozatalra.

Fotó: robergo12 / Pixabay

Export tekintetében Ukrajnát nem véletlenül szokták Európa éléskamrájának nevezni. Erős mezőgazdasági ipara adja az ország kivitelének nagy részét gabonafélék, állati és növényi olajok, valamint magolajok formájában.

Ezek a termékek 2020-ban Ukrajna exportjának közel 35 százalékát tették ki, együttesen 17 milliárd dollár értékben.

Iparának és exportjának másik két sarokköve a vasérc és az acél, valamint a finomított elektromos gépek, berendezések és egyéb mechanikai berendezések. 2020-ban a nyersvas és acél kivitele, valamint a finomított termékek értéke 13 milliárd dollárt tett ki, ami Ukrajna exportjának több mint egynegyedét tette ki.

A háború átírja az ország kereskedelmi kapcsolatait. Oroszországgal, Kínával és Fehéroroszországgal nagy valószínűséggel hosszú időre leáll minden együttműködés. Volodimir Zelenszkij az invázió kezdete után gyorsított felvételi eljárást kért az Európai Unióba, ha ez megtörténik, akkor egy kedvező piaci környezet nyílhat meg Ukrajna számára. Addig is az ország gazdasági problémáit az Egyesült Államok és az EU-tól kapott támogatásokkal oldhatja meg. Ugyan nehéz jósolni, de várhatóan a háború végeztél az ukrán külkereskedelem valószínűleg azokra az országokra fog koncentrálni, akik jelenleg segítik az országot az oroszokkal szemben.