Repedezik a kínai–orosz barátság?

További megpróbáltatás elé állítja Oroszország és Kína partnerségét az orosz–ukrán konfliktus a Bloomberg és a Wall Street Journal szakértői szerint. Úgy tartják, lehetetlen azt az utat követni, amit Kína próbál: egyszerre tisztelni az Oroszországgal fennálló kapcsolatát, valamint ragaszkodni a „be nem avatkozás” külpolitikájához. A téli olimpia előestéjén a két ország bejelentette, hogy „nincs határa” a partnerségüknek. Ekkor mindenki egy új világrend kirajzolódását vélte felfedezni, azonban pár héttel később már kopottasnak tűnik a kép. 

Az elmúlt évtizedben egyre közelebb került egymáshoz a két ország, hiszen Hszi Csin-ping elnök szemében Putyin és Oroszország alapvetően olyan partner, aki szembeszállhat az Egyesült Államokkal. Kapcsolatuk február 4-én érte el csúcspontját, amikor a két vezető egy több mint 5000 szavas közös nyilatkozatot adott ki a közös érdekről és álláspontokról. Sokakat meglepett, hogy a kínai elnök támogatta Putyin álláspontját, miszerint ellenzi a bővítését, és felszólították a szövetséget, hogy „tisztelje más országok szuverenitását, biztonságát és érdekeit”.

Maga a téli olimpia újabb kihívás elé állította kapcsolatukat. Oroszország ekkor már csapatokat gyűjtött az ukrán határon, és több nemzet, köztük az Egyesült Államok diplomáciailag bojkottálta az olimpiát, Kína emberi jogi helyzetére hivatkozva. Oroszország tiszteletet tanúsított azokban az időkben, amikor Kína már egy kicsit elszigetelődött a világ többi részétől számos emberi jogi és egyéb kereskedelmi magatartása miatt. A megnyitó ünnepség előtt az elnökök egy órás beszélgetést folytattak, majd nem sokkal ezután kiadták a nyilatkozatot. 

Számos jel azonban arra mutat, hogy a tanácskozáson nem került szóba az ukrajnai invázió terve, és Pekinget homályban tarthatta az orosz fél. Még ha ez is a helyzet, és valóban nem tudtak a konfliktus előkészítéséről, veszélybe került a kínai elnök támogatottsága, aki jövőre precedenst teremthetne országában a harmadik ciklusának megkezdésével. 

Oroszország agressziója nemzetközi elszigetelődéshez vezetett: Európa-szerte, az Egyesült Államokban és azon is túl egyesített ellenzéki frontot generált, és hullámokat indított el a pénzügyi piacokon. Még az Oroszországgal jó kapcsolatot ápoló vezetők is felsorakoztak a Nyugat zászlaja mögé. Továbbra is kérdéses, hogy Peking tisztában volt-e Putyin tervével, azonban a legtöbb bizonyíték az ellenkezőjére utal.

Kína jelenleg nagyon kellemetlen helyzetben van. Számos szakértő szerint lehetetlen azt az utat követni, amit Peking próbál: egyszerre igyekszik tisztelni az Oroszországgal fennálló kapcsolatát, valamint ragaszkodik a „be nem avatkozással” kapcsolatos külpolitikai elveihez. Ráadásul nem szeretne közvetlenül szembeszállni az Egyesült Államokkal és Európával. Tehát egyszerre legalább három célt próbálnak elérni.

Kína nyilvános reakciói is disszonanciát mutatnak: megerősítették az állami szuverenitás tiszteletben tartását, miközben ismételten megtagadták Oroszország kritizálását, és az ukrajnai műveletre sem invázióként hivatkoztak. Tartózkodtak az Egyesült Nemzetek Szervezetének az orosz fellépést elítélő határozata kapcsán. Alig három héttel azután, hogy Xi megerősítette, hogy a két ország „elmélyíti a kölcsönös támogatás stratégiai koordinációját, és vállvetve kiáll a nemzetközi méltányosságért és igazságosságért”, kiderült, hogy a barátságnak mégiscsak vannak határai.

Sokatmondó, hogy Peking nem készített evakuálási tervet az ukrajnai kínai lakosoknak, majd a nagykövetség ellentmondó üzeneteket küldött ki. Egyszer arra kérték a lakosságot, hogy kínai zászlót tűzzenek ki az autóikra, majd két nappal később visszavonták a tanácsot. Az is érdekes, hogy míg Vang Ji külügyminiszter kedden azt mondta, hogy Kína „elítéli” a konfliktust, és rendkívül aggódik a civileket érő károk miatt, addig öt történész nyílt levelét, amelyben Moszkva tetteit bírálták, a hatóságok gyorsan eltávolították az internetről. 

Vannak szakértők, akik szerint az Oroszországgal fennálló szorosabb kapcsolatából származó olaj, gáz és búza soha nem kompenzálhatja a nemzetközi rendszerből való kiközösítést, amelyből szintén haszna származik az ázsiai gazdaságnak. Ettől függetlenül mások szerint nem valószínű, hogy Kína szakít Oroszországgal. Pekingnek tulajdonképpen érdeke, hogy a közelében tartsa Oroszországot. Arra jóval csekélyebb az esély, hogy jobb kapcsolatot ápoljanak az Egyesült Államokkal, minthogy Oroszországgal ellensúlyozni tudják a Nyugatot.

A nyugati technológiai szektor is lekövette a kormányok mozgását. Az amerikai és európai cégek, mint az Apple, a Google és a Disney megszakították kapcsolataikat Oroszországgal, vagy legalábbis csökkentették tevékenységüket az országban. A kínai technológiai vállalatok viszont próbálták meghúzni magukat.

A kínai cégek nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Nem akarják feldühíteni Pekinget azzal, hogy politikai álláspontot foglalnak el (azaz kilépnek Oroszországból) – mondta Abishur Prakash, a Center for Innovating the Future tanácsadó cég társalapítója a CNBC-nek szerdán.