Az eddiginél is több fegyvert biztosítanak az Ukrajnát támogató országok az orosz agresszió elleni védekezéshez, és jobban összehangolják együttműködésüket
– mondta az amerikai védelmi miniszter kedden Németországban a Ramstein amerikai légitámaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi konzultációs fórum alakuló ülése után.
Lloyd Austin bejelentette, hogy a több mint 40 országot összefogó csoport képviselői ezentúl havi rendszerességgel tartanak értekezletet arról, hogy miként segíthetik fegyverekkel, katonai felszereléssel az orosz inváziós erők ellen védekező ukrán hadsereget, és visszautasította Moszkva fenyegetését, miszerint a Kijevnek nyújtott támogatásuk nukleáris háborúhoz vezethet.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában döntő jelentőségű hetek következnek – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy lépést kell tartani a háború menetével, és megkettőzött erővel kell törekedni az ukrán csapatok jelentősen megnövekedett fegyerzet-, és lőszerszükségletének kielégítésére.
A világ minden tájáról érkező nemzetek egységesen támogatják Ukrajnát az orosz birodalmi agresszió elleni harcban. Ukrajna egyértelműen hisz abban, hogy győzni tud, és ezt itt mindenki így gondolja
– tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.
A tanácskozás konkrét eredményei közül kiemelte, hogy Németország 50 darab Gepard típusú légvédelmi ágyúkkal felszerelt páncélos járművet küld Ukrajnába, a brit kormány további légvédelmi fegyverzetet, a kanadai kormány pedig páncélozott járműveket ajánlott fel.
Különösen jelentős váltás képvisel a német bejelentés, ahol a kormány erős nyomás alá került, miután korábban elutasította az ukránok nehézfegyverekre vonatkozó kéréseit.
Ennek a döntésnek az igazi jelentősége nem abban rejlik, hogy a Gepardok milyen különbséget jelenthetnek a csatatéren, hanem abban, hogy milyen jelzést küld
– mondta Marcel Dirsus, a Kieli Egyetem Biztonságpolitikai Intézetének munkatársa.
A NATO-szövetségesek az utóbbi időben több százmillió dollár értékű fegyverszállítmányokat hagytak jóvá, köztük tüzérségi fegyvereket és drónokat, és olyan nehézfegyvereket, amelyeket a háború korábbi szakaszában nem küldtek Ukrajnának.
Az amerikai tisztviselők ezen a héten hangsúlyt váltottak, és ahelyett, hogy elsősorban Ukrajna önvédelmének segítéséről beszéltek volna, merészebben már a lehetséges ukrán győzelmet említették, amely gyengítené Oroszország képességét, hogy szomszédait fenyegesse.
Névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó amerikai tisztviselők úgy értékelik, hogy Oroszország nagymértékben támaszkodik majd a tüzérségi csapásokra az ukrán állások ostromlása során, miközben több irányból szárazföldi erőket vonultat fel, hogy megpróbálja bekeríteni és megsemmisíteni az ukrán hadsereg jelentős részét.
Washington azonban úgy látja, hogy számos orosz egység kimerült, egyes egységek akár 30 százalékos személyi veszteséggel működnek, amit az amerikai hadvezetés túl magas szintnek tart a harcok hosszabb távú folytatásához.
Eközben az orosz Biztonsági Tanács szerint a nyugati és az ukrán kormány politikája Ukrajna széteséséhez vezet, és azzal vádolta Washingtont, hogy az ukránokban gyűlöletet akar ébreszteni minden orosz iránt.
Szergej Lavrov orosz külügyminisztert hétfőn késő este az állami televízióban a harmadik világháború kilátásairól kérdezték, és arról, hogy a jelenlegi helyzetet az 1962-es kubai rakétaválsághoz lehetne-e hasonlítani, amely majdnem atomháborút okozott.
A veszély komoly, valós. És nem szabad alábecsülnünk
– mondta Lavrov. „A lényegében egy proxy útján háborút folytat Oroszországgal, és felfegyverzi ezt a proxy-t. A háború háborút jelent”.
A Pentagon szóvivője, John Kirby elítélte Lavrov szerinte „eszkalációs retorikáját”. „Egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és nem is kellene vívni. A jelenlegi ukrajnai konfliktusnak egyáltalán nincs oka arra, hogy erre a szintre jusson”.
