Európa egyre kevésbé érdekli Washingtont, hiába igyekszik Brüsszel háborúba sodorni az öreg kontinenst
Zelenszkij ukrán elnök mindinkább szembe kerül korábbi legfőbb támogatójával, az USA-val. Ez azzal is összefügghet, hogy az egész Európa jelentősége csökken az amerikai külpolitikában – ahogy egyre távolodik az orosz–ukrán háború rendezésének esélye. A War on the Rocks című amerikai katonai-nemzetbiztonsági oldal szerint Európa a negyedik helyre süllyedt az amerikai külpolitika fontossági listáján. A nyugati félteke (az amerikai nagy kontinens, Észak-, Dél-Amerika, a karibi térség) az első, ezt követi a csendes-óceáni, indiai-óceáni térség, harmadik a Közel-Kelet, az öreg kontinens ezeket követően csak a negyedik.
A gyakran kormánykritikus strana.ua ukrán oldal szerint Zelenszkij abban bízik, hogy a Nyugat (a NATO erős nyugat-európai tagjai, Franciaország, Németország) katonai támogatásával addig tudja fokozni a harctéri nyomást Moszkvára, amíg az behódol Ukrajnának. Erre a harctéri helyzet alapján (amely egyre erősebb orosz fölényt jelez) kevés az esély.
Az orosz–ukrán háború végleg eljelentéktelenítette Európát
Ugyanakkor Zelenszkij bizakodása nem teljesen alaptalan. Európa és az USA között mély megosztó tényező határozza meg a légkört:
Nem hagyhatjuk Ukrajnát és Volodimirt egyedül ezekkel az ifjoncokkal
– szól Európa egyik legbefolyásosabb hetilapja, a hamburgi Der Spiegel egyik cikkcíme. Az „ifjoncokon” (Jungs) a tekintélyes európai hetilap az amerikai tárgyalóküldöttséget érti. A nyolc (!) Spiegel-munkatárs közreműködésével megírt cikk azt boncolgatja, vajon Trump tárgyalócsapata (Steve Witkoff és Jared Kushner) tényleg az oroszokra hallgat-e. A német lap megszerezte az Európát vezető politikusok egyik bizalmas videókonferenciájának felvételét. (Miközben az ukránok Jared Kushner belorussziai zsidó családi kötődését szellőztetik – meglehetősen kétes hátsó szándékkal.)
A szóban forgó európai politikusokat egy a Spiegel-cikkhez mellékelt fotó segíti azonosítani. Ezen Zelenszkij jobbján Donald Tusk lengyel elnök, balján Keir Starmer brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár látható. A kép idén májusban készült Kijevben. A képaláírás is sokat elmond a helyzetről: csak Zelenszkijt és a két kulcsszemélyiséget, Macront és Merzet azonosítja.
A donbászi erődrendszer
Ugyanakkor a strana.ua más húrokat is megpenget. Azt próbálja kideríteni, hogy Amerika béketervéhez Kijev miért nem csatlakozhat, azok feltételeit miért nem ismerheti el.
- Donbászban a háború legvéresebb csatáit vívják.
- Kelet-Ukrajnáról van szó, az ukrán–orosz katonai szembenállás első, kevésbé aktív szakaszának helyszínéről.
- Itt a kijevi Porosenko-kormány tájékoztatása szerint 2015 közepére, mintegy hét évvel a háború aktívabb szakasza, a 2022. februári átfogó orosz támadás megindítása előtt készültek el az akkori világ legnagyobb erődrendszerével.
- Ma 2025 végén is itt dúlnak a leghevesebb ütközetek, mindkét fél ide összpontosította erői zömét.
Korabeli tájékoztatás szerint az ukrán kormány szakemberei – hathatós nyugati, amerikai anyagi és műszaki támogatással
35 ezer vasúti kocsiba elférő vasbeton-alapanyagot, műszaki berendezéseket építettek be a hatszáz kilométeren át húzódó, háromszáz vasbeton erődöt és három védvonalat képező óriási rendszerbe.
Ez az ukrán területeket védte a Moszkva által támogatott, a régióban túlnyomóan élő, többmilliós, oroszajkú lakosságrész által is segített szakadár erőktől. Ma is kevés a megbízható információ a valós méretekről, az építőkről és a finanszírozás forrásairól.
Az EBESZ szerepe
Kiegészítette a rendszert az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, angolul OSCE) által delegált megfigyelő-jelentő rendszer, az OSCE SMM (Special Monitoring Mission – Különleges Megfigyelő Rendszer), amely Ukrajnában 2014. március 21-től 2022. március 31-ig működött.
- Ennek keretében több száz különlegesen kiképzett, hangsúlyozottan polgári személy,
- egyes források szerint a polgári titkosszolgálatok katonai képzettségű tisztjei),
- akik az EBESZ 57 tagállamából érkeztek – értékelte a rájuk bízott területeken
- a hadianyagok, a nehezebb tüzérségi eszközök, harckocsik, páncélozott harcjárművek megengedett vagy meg nem engedett mozgatását az adott zónákon belül.
A csöves tüzérségi eszközöknél az űrméret is meghatározó tényező volt. És a több száz fegyvertelen megfigyelő, köztük magyar tisztek – akik később maguk is kaptak megfigyelő drónokat – 2022-re olyan képességekre tett szert, amelyekkel
fül után meghatározták a felettük elsüvítő, nyugatról keletre repülő (vagyis az ukrán kormánycsapatok által kilőtt) és a keletről nyugatra tartó gránátok (amelyeket a felkelőknek vagy lázadóknak minősített, döntően oroszajkú helyi milíciák és/vagy az oroszországi reguláris csapatok által indított) nagyjából való kilövési helyét és űrméretét.
A rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A helyzet komolyra fordulásával azonban az SMM, éppúgy, mint a Minszki Megállapodások, elvesztette jelentőségét, és az SMM Ukrajnában felszámolta működését.
