A kínai váratlanul visszaesett márciusban, és az növekedése is tovább lassult a koronavírus megjelenése óta kialakult legsúlyosabb járványhullám következtében. A vámszolgálat szerdán közzétett adatai szerint a behozatal dollárban számolt értéke 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és 17 hónapja először esett vissza. A piacok csupán a bővülés ütemének lassulására számítottak, nyolc százalékos növekedést vártak a januári és februári stabil 15,5 százalékos emelkedés után.
A gazdaság jelenlegi legfőbb hajtóerejének számító kivitel dollárban számolt értéke 14,7 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Ezzel meghaladta ugyan a 13 százalékos elemzői várakozásokat, de elmaradt az év első két hónapjában mért 16,3 százaléktól, és 15 hónap legalacsonyabb szintjére lassult.
A kínai külkereskedelmi mérleg 47,38 milliárd dolláros többlettel zárt a piac által jelzett 22,4 milliárdos helyett és a január-februári 115,95 milliárd után. Az első negyedévben az import 9,6 százalékkal, az exporté pedig 15,8 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest. Kína ezzel az év első három hónapjában 162,94 milliárd dollár kereskedelmi többletet halmozott fel.
A dollárban denominált értékek alapján az első negyedévben Kína az Európai Unióba irányuló exportja 23,3 százalékkal nőtt, importja 4,5 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. Január-márciusban Kína és az EU teljes külkereskedelmi forgalmának értéke elérte a 205,87 milliárd dollárt, a 27-ek ezzel Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere maradtak a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) után.
A kétoldalú kínai-orosz kereskedelmi forgalom 12,76 százalékkal, 11,67 milliárd dollárra nőtt az előző évihez képest, lassabban, mint a februári 25,7 százalék, de így is nagyobb mértékben, mint a teljes kínai import és export. 2022 első negyedévében éves összevetésben 30,45 százalékkal nőtt a kétoldalú forgalom, nagyjából ugyanolyan szinten, mint korábban, és elérte a 38,17 milliárd dollárt. Peking nem hajlandó inváziónak minősíteni az orosz katonai támadást, és többször is bírálta a szerinte illegális nyugati szankciókat.
A Reuters ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a Moszkva elleni büntetőintézkedések szélesebb körűvé válásával Kína esetleg kész lesz enyhíteni az oroszok gondjait az import növelésével, de
elemzők egyelőre semmi komoly jelet nem látnak arra, hogy Peking megsértené a szankciókat.
Li Kuj-ven, a kínai vámszolgálat szóvivője az adatokat ismertető szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott gazdasági és kereskedelmi együttműködés a megszokottnak megfelelően folytatódik.
A járványhelyzet miatt elemzők arra számítanak, hogy az import a következő negyedévekben is gyenge marad, az export pedig tovább csökken majd. A fontos iparvárosokban, például Sanghajban bevezetett korlátozások nem csupán a fogyasztást, hanem az importált alapanyagok iránti keresletet is visszafogják, és
várhatóan komoly problémát okoznak a globális gazdaság számára is.
„Sok dolog, amelyet világszerte használunk és gyártunk, Kínából származó alkatrészeket tartalmaz, és olyan logisztikai fennakadások várhatóak, amelyek mellett eltörpül majd mindaz, amit az ellátási láncokban 2020-ban vagy 2021-ben tapasztaltunk” – nyilatkozta Richard Martin, az IMA Asia ügyvezető igazgatója a CNBC-nek.
Emlékeztetett, hogy bár Kína „csupán” a globális kereslet húsz százalékát elégíti ki, a szerepe az ellátási láncokban ennél sokkal nagyobb. A járvány okozta probléma súlyát érzékelteti a japán Nomura felmérésének eredménye, amely szerint a kínai mintegy negyven százalékát adják azok a tartományok, ahol jelenleg részleges vagy teljes zárlat van érvényben.
